A városrendezési rendeletek meghatározzák a törvényi előírásokataz allokáció rendje és mindaz, ami a felszín alatt és felett helyezkedik el, és amelyet a fővárosi építkezési tárgyak fejlesztése és az azt követő üzemeltetése során használnak fel. Az üzemmódok meghatározása számos tényező figyelembevételével történik.
Nagyon fontos a folyamat használata atelek. Tehát a jogi rendszer meghatározását a kiosztott zónán belüli allokációs és tőkeépítési tárgyak tényleges alkalmazásával összhangban kell meghatározni. A városrendezési rendeleteket azzal a lehetőséggel összhangban is megállapítják, hogy egy terület határain belül egyesíthetők legyenek a tervezett és a meglévő területek és struktúrák különféle tervezett és meglévő felhasználási módjai. A jogi rendszer meghatározásakor figyelembe veszik a funkcionális övezeteket, a jellemzőket és a várható fejlődést, amelyet az önkormányzatok területrendezési dokumentációja határoz meg. Ugyanilyen fontosak a területek típusai, a kulturális örökség tárgyainak, a természeti területek és egyéb tárgyak védelmére megállapított követelmények.
A jogi rendszer meghatározásának részeföldterület, területi zóna, az összes rajta található objektummal és az övezeti térképen megjelölt területen belül. Az Orosz Föderáció népei kulturális örökségének listáján szereplő együttesek és műemlékek területén végzett fellépés nem alkalmazandó. A karbantartásról, megőrzésről, a helyreállítás paramétereiről, javításáról, rekonstrukciójáról a törvény által előírt módon kerül sor. A városrendezési szabályokat a közös használatú övezetekben nem határozzák meg olyan területeken, amelyeket lineáris típusú objektumok elhelyezésére (vagy már elfoglaltára) vagy bányászatra szánnak.
Azon földterületek használatát, amelyekre a jogi rendszer nem vonatkozik, a törvénynek megfelelően felhatalmazott szövetségi, önkormányzati vagy helyi végrehajtó testületek határozzák meg.
