Miért ünneplik az emberi jogok napját?

Évente legalább egyszer halljuk a rádióban,a televízióban vagy a neten, hogy december 10-e az emberi jogok napja. De nem mindenki tudja, miért választották ezt a téli dátumot az ünnep megünneplésére. Mit jelent? Sokan „az emberi jogok védelmezőinek ünnepének” hívják, és nem nagyon távol vannak az igazságtól. A helyzet az, hogy akkoriban, 1948-ban elfogadták egy nagyon fontos dokumentumot. Valójában megalapozta az emberi jogok modern koncepciójának alapját. Ez az új államközi struktúra - az Egyesült Nemzetek Szervezete - Közgyűlésén történt. Most kezdte meg munkáját, és el kellett fogadnia a rendeleteket és a szerződéseket.

Az emberi jogok nemzetközi napja lett az egyikcsak 1945 után, a II. világháború borzalmainak, tragédiáinak és mészárlásainak felismerése után hoztak létre külön nemzetközi bizottságot. Egyesített ügyvédeket számos országból és kontinensen, valamint a nemzeti és vallási hagyományokról. Konszenzussal kellett volna meghatározniuk, hogy az emberi méltóságot meghatározó alapelvek minden faj, állam és etnikai csoport számára elfogadhatóak-e. Ezek a rendelkezések egy olyan dokumentum alapjául szolgáltak, amely mindenki számára egységes, egyetemes szabályt kodifikált, amelyhez az ENSZ tagjává váló bármely országnak törekednie kell. Beszélünk a törvényjavaslatról, amely e tisztelt államközi szervezet Alapokmányának részévé vált.

Az emberi jogok nemzetközi napja közelebb került ésszámos nem kormányzati mozgalom, amelyek nemcsak nyomon követték a folyamatot, hanem arra törekedtek, hogy a dokumentum tartalmazzon a „méltóság” fogalmához tartozó különféle szabadságokat. Az élethez való jog, az erőszaktól és az éhektől mentes, a vallás megismerésének képessége - mindez szerepel a kötelező listában. E jogok megvalósítását és megvalósítását olyan prioritásként elismerték, amely magasabb, mint az állam szuverenitása. Ezért e dokumentum elfogadásának dátumát az emberi jogok nemzetközi napjaként ünnepeljük. Ezen elvek védelme valójában valamennyi állam, kormány és népe dolga.

Végül pedig a „Jogok NyilatkozataA megfontolás dátumát december 10-én választották meg. Az akkori Közgyűlés résztvevői között nem volt olyan, aki ellenzi annak elfogadását. Bár nyolc ország, köztük a Szovjetunió, tartózkodott, annak ellenére, hogy hogy a szovjet ügyvédek is részt vettek a nyilatkozat létrehozásában, de azt elfogadták, és azóta a világon minden évben megünnepelik az emberi jogok napját. Ez nem feledkezzünk meg arról, hogy létezik egy 30 alapelv, amelyek biztosítják ivayut méltóságunkat. Minden állam kötelessége, hogy támogassák őket, hogy megvédjék és megőrizzék, annak ellenére, hogy a politikai rendszer.

Talán sokan azt mondják, hogy ezA nyilatkozat csak egy darab papír. A helyzet azonban az, hogy ez az emberi jogok általánosan elismert szabványa. Megtört, de nem távolíthatók el. Ezért e jogok tiszteletben tartásának követelése nem csak lehetséges, hanem szükséges. Nem csoda, hogy 1993-ban a 171 államot összefogó bécsi világkonferencia résztvevői újból megerősítették elkötelezettségüket a Nyilatkozat mellett és kormányuk készségét ezen szabvány irányítására. Ez az oka annak, hogy a Nemzetközi Emberi Jogok Napja olyan dátum, amely emlékeztet bennünket, hogy vannak alapelvek és normák, amelyek megóvják méltóságunkat, és ezeket kivétel nélkül mindenki számára tiszteletben kell tartani.