Kínai almás lekvár: nosztalgia a múlt számára

Miért akar főzni lekvárt kínai nyelven?alma? Nem csak az alma, hanem ezek a tengerentúli is? Úgy tűnik, hogy mindenki nosztalgiát hibáztat. Nem szabad elmondani, hogy a nagy, fajtás, almafajtájú, almafajta alma a nemzetgazdaság eredménye, és ez az eredmény évek óta nem annyira történelmi szempontból. És régen vadon élő fák nőttek a földön, amelyek gyümölcse kicsi volt, és gyakran nem túl finom. Ők közül tőlük származtak az első desszertek. Eleinte valószínűleg ezek fagyasztott alma (finom!), Majd párolt gyümölcs, és csak száz év után - lekvár.

Kínai almából csak elkezdték főznipárszáz évvel ezelőtt, a tizennyolcadik század közepén, amikor almásfák palántáit hozták Kínából hazánkba - fák, amelyek tavasszal gyönyörűen virágzik, késő ősszel érlelő gyümölcsökkel, tíz méter magasra nőnek fel. Igaz, érdemes azt mondani, hogy tiszta formában ezek az alma nem túl jó (sajnálom a tautológiát), és maguk a kínaiak is nagyon különböző fajtákat részesítenek előnyben, de háziasszonyainknak kiderült, hogy csodálatos ételek vannak desszertekhez.

A kínai almás lekvárt az alapelv szerint főzika gyümölcsök emésztése tiszta szirupban. Ezért először el kell készítenie a szirupot. Ehhez fektessen cukrot és öntsön egy negyed csésze vizet. A cukor aránya 1: 1 (cukor: alma). A főzőedényt szélesre kell venni, hogy a gyümölcs kevésbé sérüljön meg. A medence tökéletes. Forraljuk a folyadékot alacsony hőmérsékleten forraljuk, és óvatosan forraljuk.

Egyébként a szirup főzése során ízesítheti fahéjjal vagy citrommal, vanília vagy szegfűszeggel, narancshéjjal vagy mandarinnal. Az íze nem fog rosszul fordulni, és a fajta kellemesen fogja lepni.

A kínai almát a szár megszakítása nélkül mossuk(szép és kényelmes), kiszáradnak és alulról készít egy kis döntést, hogy a főzés során ne veszítsék el az alakjukat. Egyes receptek szerint a gyümölcsöket előbb forrásban lévő vízben kell blanszírozni, majd hideg vízbe meríteni, hogy lehűljenek. Szárítsa meg és csak akkor küldje el további főzésre.

Csak akkor tegyen almát szirupba, amikorjól forr. Forraljuk forraljuk alacsony lángon, és főzzük 15 percig. Ezután hagyjuk szobahőmérsékleten lehűlni. Főzés közben elveszítik színét és átlátszóvá válnak. A tartályt ne takarja le fedél, hogy a felesleges folyadék elpárologjon, de elnyomást tehet a felbukkanó almákra úgy, hogy állandóan a szirupban legyenek és ne zsugorodjanak.

A folyamat lassú forralással és az azt követőa hűtést háromszor meg kell ismételni. Ez idő alatt a fölösleges folyadék felforr, és a gyümölcs karamell színű szirupban marad. Az utolsó forrás után a kész almás lekvárt forrásban lévő steril üvegekbe tekercseljük.

A desszert teljes varázsa elképesztőaz alma szárával, amely hihetetlenül vonzónak tűnik, és az íz isteni lesz, és senki sem mondhatja azt, hogy a gyümölcsök kezdetben így ízezték. A kínai almából készült lekvárt ugyanúgy főzik, mint a paradicsomból, inkább a cseresznyehez, az Urálban és Szibériában általános. Közép-Ázsiában a lekvárt almafák apró gyümölcséből készítik, szilva színű kéreggel, nagy lila virágokkal virágzó.