A politikai ideológia az egyika politikai tudat befolyásos formái, amelyek hatása a hatalmi viszonyok tartalmára irányul. Ez a koncepció először a 18. században jelent meg. Ettől az időponttól kezdve alakultak ki a különböző tudományos megközelítések. Az első alkalom, amikor ezt a kifejezést 1796-ban D. de Trassi francia filozófus használta, aki a politikai ideológiát az ötletek tudományaként határozta meg, amely létezik a társadalomban való származásuk tanulmányozására. Az ideológia az emberek egy bizonyos csoportjának politikai értékeit hirdeti, és ugyanezen csoport vágyát vezeti a vezetésre.
Szükséges kiemelni a politikai ideológia főbb funkcióit, azaz a szükséges változtatásokat, amelyeknek a polgárok fejében kell segítséget nyújtaniuk:
Orientáció. A folyamat az adott társadalmi csoport értékrendszerében a politika tárgyát képezi.
Mozgósítás. Az ideológia szabályozza a politikai tevékenységet, és megmutatja alapelveit a követőknek.
Integrálása. A rendszer elutasítja a magánérdekeket, és egyesítő elemként szolgál egy adott társadalmi csoportban.
Vegye figyelembe, hogy a politikai ideológia a fő funkciók mellett számos további funkciót is ellát:
A hatalom legitimitása.
Kognitív funkció.Az ideológia, mivel azt a társadalom tükrözi, amely azt létrehozta, magában hordozza a valós élet problémáit és ellentmondásait. A formatervezés természetes formája, amelyben a csoportok felismerik álláspontjukat.
Normatív. Különböző ideológiai trendek számos normatív iránymutatást hoznak létre.
Konstruktív, amelynek lényege leginkább egy politikai program elfogadásakor nyilvánul meg.
Kompenzációs.A politikai ideológusok nemcsak társadalmi jelentõséget tulajdonítanak a cselekedeteknek, hanem ösztönzik az életmód sikeres megváltoztatásának reményét, ezáltal kompenzálva a létezés társadalmi elégedetlenségét és kellemetlenségét.
A politikai ideológia egyfajta módszera társadalom politikai fejlődése. Tény, hogy domináns formája az állam alkotmányában gyökerezik, így már állami ideológiává válik.
Megjegyezzük, hogy a politikai ideológiát úgy kell értelmezni, mint:egy olyan ötletrendszer, amelynek célja a politikai tevékenység valamennyi alanyának érdekeinek kifejezése és a szervezett politikai döntések elméleti alapjának megteremtése. Tervezését egy elmélet segítségével hajtják végre, amelyet a pártprogramokban konkretizálnak, és máris hatással van a valós politikára.
Bármely politikai ideológiát két terv szerint elemzik:
Nyilvánvaló, amelynek lényegét nyíltan előterjesztett ötletek és követelmények mutatják be.
Rejtett, azaz itt rögzítik azokat az érdekeket, amelyeket egy meghatározott politikai ideológia véd és képvisel.
A helyzet az, hogy ma sokan vannaka társadalmi szereplők az egész társadalom érdekeinek csoportjaként mutatják be ideológiájukat, de nem beszélnek kifejezetten azokról, akiknek vágyait védik és képviselik.
Az ideológia egyik jellemzője a politikában azhogy egy jelentős társadalmi alany igényeinek kifejezésére összpontosít. Az ügy általában a politikai és gazdasági érdekeket érinti. Így a politikai ideológia célja a gazdasági érdek, a hatalom és a pénzügyi politikai természet. A célok természetesen nemcsak globálisak, hanem helyi jelentőségűek is lehetnek. Lényegük azonban változatlan.
Minden politikai ideológia hatalmasaz a potenciál, amely miatt lehetséges a köztudat manipulálása. És addig is léteznek, amíg a természetben társadalmilag rétegzett társadalom létezik.
