Neuron, szerkezeti és funkcionálisAz idegrendszer egy nagyon specializálódott sejt, amely képes elektromos impulzusok generálására és vezetésére. Az evolúciós folyamat során a neuronok elveszítették képességüket az osztódásra, ezért nem képesek szaporodni. Innen származik a népszerű „idegsejtek nem állíthatók helyre” kifejezés.
Neuron, amelynek felépítése és funkciói rendkívül nagyokkülönböző, alakjának és méretének változatos, a cella helyétől függően. A legnagyobb neuronok - óriási piramissejtek - az agyban helyezkednek el az agykéregben és a kisagyban. Ezeknek a sejteknek a nagy mérete nyilvánvalóan funkcióik összetettségéből adódik.
Az idegsejtek fő feladata az élő organizmus alkalmazkodásának biztosítása a változó környezeti feltételekhez, és az ember a segítségükkel megszerezte a gondolkodási képességét.
A neuronok felépítése csak első pillantásra tűnikegyszerű. Minden sejt testből vagy harcstól áll, és folyamatokból áll - dendritekből és axonokból. Az Axon hosszú, nem elágazó folyamat, amelynek feladata az idegimpulzus továbbítása az egyik sejtből a másikba. Sőt, csak egy ilyen folyamat távozik egy sejt testétől, ez az axon morfológiai tulajdonsága. De az egy idegsejt szomatájától eltérő dendritek száma éppen ellenkezőleg, nagy lehet. Az axonokkal vagy más dendritekkel kölcsönhatásba lépve idegi impulzust vesznek fel. Ennek ellenére a neuron fő recepciós területe a dendritek. Az axonális végződések képesek speciális anyagokat - közvetítőket - kiválasztani, amelyekre a dendritikus membrán reagál. Általános szabály, hogy minden neuronnak több dendritje van, amelyek erősen elágaznak, így nagyszámú információbemenetet szolgáltatnak. Az információ a cellába jut, speciális kapcsolaton keresztül, úgynevezett tüskékkel. Ezek lehetővé teszik a neuronok számára, hogy érzékeljék az idegjeleket.
A neuron felépítése magában foglalja az axonális tekercset is -a sejt szoma helye, amely egy többrétegű membrán segítségével integráló funkciót hajt végre. A sejttestét lefedve gondoskodik az elektronikus potenciál kialakulásáról, eloszlásáról és átviteléről a szóma és az axonhüvely között. A szoma funkciója elsősorban információs, de továbbra is trófás funkciót lát el, melynek célja a folyamatok növekedésének és fejlődésének biztosítása a test ontogenezisének folyamatában.
A folyamatok száma szerint a neuronok egycsövek(egypólusú), kétágú (bipoláris) és többágú (többpólusú). Csak az agy idegsejtjei, amelyek a hármas ideg magjában helyezkednek el és szabályozzák a rágóizmok propriocepcióját, valóban unipolárisnak nevezhetők. Egyébként a neuron szerkezete határozza meg annak funkcionális célját. A bipoláris neuronok képezik a halló-, látó- és szaglási rendszerek perifériás idegeinek alapját.
A neuron speciális felépítése lehetővé teszi számára a teljesítményta membrán különleges tulajdonságai miatt az információs funkció a legfontosabb. Meglepően kicsi, 6 nm vastagságú, csak két rétegű lipid molekulákból áll. Olyan fehérjéket foglal magában, amelyek számos funkciót látnak el: molekulák és ionok mozgatása a sejtben a koncentráció-gradiens ellen, a membránok szelektív áteresztőképességének biztosítása, az idegen molekulák felismerése és a membrán felületén történő kémiai reakciók biztosítása.
A neuron komplex felépítése és az általa ellátott funkciók sokfélesége lehetővé teszi az idegsejtek sokféle osztályozását:
