Pszichológiai diagnózis elvégzésekora szakembernek be kell tartania az etikai szabályokat, amelyeket a gyakorlati pszichológus nemzetközi kódexe tükröz. A társadalmi erkölcs elve magában foglalja mind a pszichológus felelősségét a diagnózis minőségéért, mind annak biztosítását, hogy a vizsgált személy pozitív állapotban legyen mind a tanulmány, mind a diagnózis eredményein alapuló további gyakorlati munka során.
A hallgatók a pszichodiagnosztika tanulmányozása soránA pszichológiai különlegességek elsősorban azt vizsgálják, hogy mi az objektivitás és a megbízhatóság elve A kutatási eredmény minősége a diagnosztikai technikák kiválasztásának minőségétől függ. A pszichológiai diagnosztikai módszerek objektivitását tudóscsoportok fejlesztésével érik el, nagyszámú alanyon tesztelve és tudományos folyóiratokban publikálva a teszteredmények kulcsa feltüntetésével.
A társadalmi erkölcs elve magában foglaljaa pszichodiagnosztika eredményeként felmerülő diagnózist a kérdések megválaszolása eredményeként kapott pontok számával, az alanyra legértékesebb ítéletek megválasztásával, vagy az alany adott állapotára vonatkozó jelentős jelek számával. Ezért a mérési alapelvet akkor is alkalmazzák, amikor a nem fizikai tárgyak vizsgálatakor a vizsgált tulajdonságok digitális szimbolizációját használják. Tehát például a gyermek agresszivitásának vizsgálatakor a kutató végrehajtja a „frekvenciaszámlálási” módszert, amikor az objektumot több napig figyelik a gyermek viselkedésében megfigyelt jelenség kiszámításával. Ez lehetővé teszi nem csak az agresszív cselekedetek számának kiszámítását, hanem annak elemzését is, hogy milyen helyzetekben és milyen körülmények között fordul elő a megfigyelt helyzet.
Fontos, hogy minden szakember megértse, mi aza titoktartás elve, amely az etikai alapelv mind a pszichológiai, mind pedig a pedagógiai és a szociális diagnosztika során. Ha valaki diagnosztizálásra fordul egy szakemberhez, akkor az eredményeket csak neki, nem pedig rokonainak vagy munkatársainak jelentik.
Még kutatásra isAz erkölcsi elveket elrejtik a nevek, a szakmák és egyéb információk a tárgyakról, amelyek alapján kitalálni lehet, kinek az információról szól. A tudományos munkában minden alanyt betűvel vagy számmal jelölnek, a többi információt a kutató az archívumban tárolja.
Diagnosztika, kutatása mellettfunkcióknak, kialakító hatással kell rendelkezniük, azaz adjon az egyénnek új ismereteket, amelyek segítik a kutatót sajátosságaik jobb megértésében, anélkül, hogy önmagukat és mentális állapotukat károsítanák. A diagnosztikai eredményeket nem szabad felhasználni egy személyre vonatkozó fájlok gyűjtésére, hogy igazolják a szakmában való kompetencia hiányát. Éppen ellenkezőleg, minden diagnosztikai eljárást a személyiség fejlődésének céljára kell használni.
Minden szakembert folyamatosan fejleszteni kellképesítéseket, tanfolyamon vesznek részt, hogy nem csak az új technikák ismereteit megújítsák, hanem kompetenciájukat is növeljék, megismerjék a károsodásmentesség vagy az önkéntesség elvét, vagy a tudományos érvényesség elvét.
Szakemberek a képzés területénAz oktatást szakmai képesítésük megerősítése vagy javítása céljából tartják. A pszichológus a tervezett időpontnál korábban léphet be a tanúsításba, ha kidolgozta saját programját, projektjét vagy diagnózisát, amelyet sikeresen alkalmazott a gyakorlatban, ha pozitív eredményeket értek el a gyermekek oktatásában és nevelésében. Az elemző jelentésben a pszichológus leírhatja, hogy mi a szakmai együttműködés alapelve, amikor a diagnózist kollégák egy csoportja fejleszti ki, teszteli és fejleszti. Az ilyen kollektív együttműködés lehetővé teszi a pszichodiagnosztika számára, hogy társadalmilag erkölcsi, erkölcsi, objektív és megbízható maradjon a kutatási folyamat minden résztvevője számára.
