A pszichét agyfunkciónak nevezzük, amelyaz objektív valóság bizonyos képein keresztüli kifejezésben rejlik. Ezen képek alapján a szervezet létfontosságú aktivitása szabályozott. A pszichológia viszont az agy tulajdonságainak tanulmányozásával foglalkozik, mely a valóság mentális visszaverődésében található, amelynek eredményeként a képek képződnek. Ezek szükségesek a szervezet és az azt körülvevő környezet kölcsönhatásának szabályozásához.
A mentális reflexió formái képek formájábanalkotják a psziché tartalmát. A képeket különböző emberek képezik különböző módon. Sok szempontból egyik vagy másik megnyilvánulásuk ismeretektől, tapasztalatainktól, érdekektől, igényektől és egyéb dolgoktól függ. Egyszerűen fogalmazva: a psziché a létező objektív világ szubjektív tükröződése. Ezenkívül a kifejezés szubjektív jellege téves. A valóság objektív tükrözését a személyes és társadalmi-történeti gyakorlat igazolásával biztosítjuk.
A psziché az állatban és az emberben egyaránt található.Ez utóbbiban azonban a „tudatosság” fogalma is jelöli. Sőt, maga a „psziché” fogalma tágabb, mint a „tudat”, mivel magában foglalja a tudatalatti és a tudatalatti szférát. Ebben a tekintetben a szubjektív kifejezés szerkezete több összetevőt tartalmaz. Tehát a psziché folyamatait, tulajdonságait, állapotát és tulajdonságait komponensekként különböztetjük meg.
Az utóbbiak tartalmaznak tartós megnyilvánulásokat,genetikai természetűek. Öröklődnek és szinte változatlanok az élet során. Az idegrendszer tulajdonságai szintén a pszichés tulajdonságaihoz tartoznak: erő, sejtek ellenálló képessége a hosszan tartó gerjesztésre vagy irritációra, az egyik állapotból a másikba való átmenet sebessége (például a gátlásról a gerjesztésre), egyensúly. Ebbe a kategóriába be kell vonni bizonyos idegrendszeri folyamatok mobilitását, a gerjesztés gátlásának jelenségeinek relatív egyensúlyi fokát, a labilitást (a változások rugalmassága különféle ingerek hatására) és az ellenállást (a kedvezőtlen természetű stimulusok hatására való rezisztencia fokát).
A mentális folyamatok viszonylag nagyokstabil formációk, amelyek külső tényezők hatására alakulnak ki és alakulnak ki. Ez a kategória magában foglalja az észlelés, érzés, gondolkodás, ábrázolás, képzelet, akarat, érzelmek, figyelem folyamatát.
A mentális tulajdonságok közé tartozik az oktatás,relatív stabilitással jellemezve, és oktatási intézkedések és megélhetés hatására jelentkezve. A legnyilvánvalóbb, hogy ezeket a tulajdonságokat az emberi jellem jellemzi.
Többek között vannak mentális funkciók is. A szakemberek három fő feladatot különböztenek meg.
Meg kell jegyezni, hogy a psziché második funkciójáraállandó változás jellemző. Más szavakkal: az ember valósághoz való hozzáállása meglehetősen bonyolult folyamat, nem egyirányú és következetes. Ezenkívül a psziché ezen funkciója szempontjából egy bizonyos refrakció jellemző az egyén azon folyamata során, amely kifejezi a valósághoz való hozzáállását. Általános szabály, hogy egy személy tudaton keresztül továbbítja az információkat, miközben a korábban már létező körülmények és jellemzők szerepelnek. Ebben a tekintetben egy és ugyanaz a külső befolyás, a psziché ezen funkciója miatt, különböző embereknek, és egyes esetekben egyéneknek eltérő módon fejezhető ki, attól függően, hogy mikor van egy időben .
