Az ember munkaképessége az ő képességeszakmai tevékenységet magas színvonalon és maradéktalanul végezni. Az emberek életük nagy részét a munkájuknak szentelik. A szakma kiválasztásával, annak tanulmányozásával és fejlesztésével kezdődik. Az ember 30-40 év alatt fejleszti szakmai tudását, és bérért cserébe értékesíti. Ezt tekintik a szolgálati idő felhalmozódásának.
A munkaképesség minősítése több típus jelenlétét is magában foglalja:
Függetlenül attól, hogy egy személy milyen tevékenységet választ, a munkaképesség részleges vagy teljes elvesztése esetén jogi védelmet élvez.
A teljes megfelelés képességének megfosztásaa munka történhet foglalkozási megbetegedésekkel vagy általános. A gyakori betegségek közé tartoznak az olyan egészségügyi problémák, amelyek nem kapcsolódnak a munkakörülményekhez vagy a szakma összetettségéhez. Leggyakrabban ez az ember általános munkaképessége, amikor nem szükséges hosszú ideig elsajátítania egy specialitást vagy semmilyen speciális készséget. Az ebből eredő megbetegedések nem szakmai jellegűek, de ennek ellenére a munkavégzés lehetőségének átmeneti elvesztését az állam vagy a munkáltató fizeti a munkajognak megfelelően.
Az emberek szakmai munkaképességének elvesztéseközvetlenül kapcsolódik szakterületük kockázataihoz, vagy bármely betegség kedvezőtlen munkakörülményei miatt szerzett. Ebben az esetben nem csak a „Munkatörvény” lép életbe, hanem a munkahelyi balesetek elleni életbiztosítás szabályai is.
Mindenkinek joga van a minőséghezrészleges vagy teljes keresőképtelenség esetén orvosi ellátás. A rokkantság mértékét és ennek megfelelően a pénzbeli kompenzációt a kezelőorvos vagy bizottság határozza meg. A kifizetések összege vagy a biztosítási eseménytől függ, vagy törvény írja elő. Részleges az, ha egy személy átmenetileg nem képes ellátni szakmai feladatait. Ebben a tekintetben meghatározzák a munkaképesség-csökkenés mértékének százalékát, amelyet az orvosi bizottság határoz meg. Ez lehet a korábbi teljesítményszint 10-30%-a, amikor a munkavállaló eltérő munkakörülményeket vagy kevesebb teljesítményt igényel. A 40-60%-os szintet akkor határozzák meg, ha valaki csak a munka mennyiségének erőteljes csökkenésével vagy a képzettségi szint csökkenésével tud tovább dolgozni. Ha a munkavállaló csak a feltételek teljes megváltozásával, nem pedig teljes mértékben tud munkát végezni, a munkaképesség vizsgálata a rokkantsági fokot 70-90%-ban állapítja meg.
Ha a munkavállaló betegsége általános és nem szakmai jellegű, akkor betegszabadságot adnak ki és fizetnek a kezelés teljes időtartamára.
A betegszabadság kifizetése a munkajognak megfelelően történik.
Átmeneti keresőképtelenség esetén az állam vagy a munkáltató részben vagy egészben megtéríti a munkavállaló betegség miatt kieső keresetét.
A jogszabály szerint a külön listán szereplő személyek részleges rokkantságáért szolgálati időtől függetlenül 100%-os fizetés jár. Ezek tartalmazzák:
A részleges rokkantság általános betegség miatti átmeneti távollétet jelent.
Ha a munkavállaló egyértelműen jelezte, hogy megzavarja a munkáta szakmai tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó szervezet, és semmilyen körülmények között nem folytathatja a munkát, 100%-os rokkantság állapítható meg.
Amikor az ilyen személy munkahelyi sérülést szenved, illszakmai tevékenysége miatt rokkanttá válik, pénzbeli kompenzációra jogosult. A munkavállaló munkavégzésére vonatkozó képesítését a biztosítási eseménynek megfelelően, vagy külön megbízás alapján állapítják meg.
A teljes rokkantság nem tartalmazzacsak a baleset következtében elszenvedett sérülések, sérülések, de olyan foglalkozási megbetegedések is, amelyek a jövőben nem teszik lehetővé a munkavállaló tevékenységének folytatását.
Azok a betegségek, amelyeket egy személy szakmai tevékenységével kapcsolatban kapott, két típusra oszthatók:
A második csoportba tartozó munkavállalók számára beutalót kell biztosítani a speciális klinikákon történő kezelésre.
A rokkantsági csoport hozzárendelésének kérdésecsak akkor veszik figyelembe, ha a munkavállaló munkaképességének teljes körű vizsgálatát elvégezték. Ellenőrzik a szakmai tevékenységgel vagy a munkahelyen történt megbetegedések tényeit is. Az orvosi-munkaügyi szakértői bizottság a rokkantság kérdését az orvosi bizottság következtetése és az aktuális foglalkozási megbetegedések jegyzéke alapján tárgyalja. A meglévő módszertani irányelvek szerint, amelyekben a dolgozók munkaképességének százalékban kifejezett képesítését veszik figyelembe, megállapítják annak elvesztésének mértékét.
Az első és a második fogyatékossági csoportot díjazzákittasság vagy baleseti sérülés esetén. Ebbe a csoportba tartozhatnak azok a munkavállalók is, akiknek foglalkozási megbetegedése a visszafordíthatatlan vagy kezelhetetlen állapotba került.
Abban az esetben, ha egy személy, együttipari és egyéb betegségek, akkor ezek súlyosbodása a „munkás” betegség rájuk gyakorolt hatásával összefüggésben szintén a szakmai kategóriába tartozik és rokkantsági alapnak tekinthető.
A dolgozók munkaképességi fokának pontos megállapításához a szakértőnek magasan képzett szakembernek kell lennie.
Testi vagy lelki szerinta munkavállalót a munkavégzése során elszenvedett kárért a munkajog által előírt összegű anyagi kártérítést kell fizetni.
Ma már elfogadott, hogy a dolgozókrokkantság esetére kötött életbiztosítási szerződéseket. Ha a munkavállaló részlegesen keresőképtelen, akkor fizetést, gyógyszer- és kórházi ellátás kompenzációt, valamint a Társadalombiztosítási Alap egyszeri kifizetését jóváírják.
Ha egy bizonyos végzettség munkaképességA súlyos sérülések következtében megállapított munkavállaló havi juttatást, megfelelő orvosi ellátást és szanatóriumi gyógyulási lehetőséget biztosít.
Abban az esetben, ha a munkavállaló rokkantságot kapottfoglalkozási megbetegedése vagy foglalkozási sérülése miatt munkaképességét teljes egészében elveszítette könnyű munkára vagy munkabér-kompenzációval rövidített munkanapra helyezik át. Ez az 1. és 2. fogyatékossági csoporttal rendelkezőkre vonatkozik.
A harmadik csoportot teljes rokkantság esetén ítélik oda, amikor a munkavállaló foglalkozási megbetegedése vagy sérülése miatt már nem tudja ellátni feladatait, továbbképezni.
Az egyik rokkantsági csoportból a másikba való átmenet orvosi vizsgálat alapján történik.
Döntés a táppénz összegéről, a kártérítésrőlA gyógyszereket és a kórházi kezelést orvosszakértői adatok alapján a Társadalombiztosítási Pénztár kezeli. A sértettet ért fizikai és erkölcsi károsodás mértékének vizsgálata és megállapítása szerint, hibája hiányában a kártérítés mértéke, valamint a beteg rehabilitációjának lehetséges megoldásai kerülnek meghatározásra. Ez vonatkozik az olyan intézkedésekre, mint az áldozat meghatározása egy speciális klinikán, utalvány regisztrációja a szanatóriumba, a pszichológus konzultációiért való fizetés.
Ha a munkavállaló a munkahelyi tevékenységével összefüggésben rokkantságot kapott, akkor joga van pénzbeli kártérítésre az egészségért és az erkölcsi károkért.
A kártérítés összegének kérdése a szerint dől elaz orvosszakértő következtetése. Ellenőrzi a sértett mentális zavarának mértékét az eseménnyel összefüggésben, és felméri az őt ért erkölcsi kárt. Hozzá lehet fordulni akkor is, ha a munkavállaló nem ért egyet a VTEK által neki rendelt rokkantsági csoporttal.
Ebben az esetben a munkavállaló keresetet nyújt be a munkáltatóval szemben.vagy egy biztosító társaság. Csak a hozzárendelt rokkantsági csoport, illetve a károsult mentális és fizikai állapota miatti kártérítés összege közötti eltérésre vonatkozó szakértői következtetések kézhezvételével nyerhető el.
Az újbóli vizsgálatnak vannak feltételeimegváltozott munkaképességű munkavállalók egészségi állapota. Ennek oka az a tény, hogy a betegség előrehaladhat, és az áldozat fizikai egészségének romlása eltérő mértékű rokkantságot vagy kártérítést igényel.
Az ismételt vizsgálatra 6 után kerül sorhónap, egy-két év az első diagnózis után. Erre az eljárásra általában évente egyszer kerül sor. Ez nem vonatkozik azokra a munkavállalókra, akiknek a betegségét visszafordíthatatlannak ismerik el, vagy akiknek sérülései miatt nem tudnak tovább dolgozni. Az ilyen embereket rokkantságra ítélik, élethosszig tartó nyugdíjjal.
Korai felülvizsgálaton eshet át,ha a beteg állapota erősen leromlott, amit az orvosi bizottság megerősít. Ebben az esetben az Orvosi és Szociális Szakértői Iroda vizsgálatot végez és az új eredmények alapján dönt.
Ezenkívül a munkavállalónak joga van kérvényezniállapotának korai ellenőrzése. A munkavállalón kívül a biztosító vagy a munkáltató kérhet újbóli vizsgálatot, ha az okiratokban ellentmondást vagy azok hamisítását találták.
