Az emberi életben vannak kategóriákegészen másképp tekintjük a filozófia és a valós élet szempontjából. A gyilkosság fogalma az egyik ellentmondásos kategória. Jogilag megerősítik az ezzel szembeni negatív hozzáállást, ugyanez mondható el az erkölcsről is. A média és a másokkal folytatott mindennapi kommunikáció azonban a gyilkosságot az élet szokásos és még ismerős részévé teszi. Sőt, még jogi szempontból is, a gyilkosság fogalmát viszonylag nemrégiben fogalmazták meg.
Csodálatos dolog, de nem bűnügyia forradalom előtti idők törvényei, sőt még a szovjet időszak büntető törvénykönyve sem tartalmaztak egy megfogalmazást, amely meghatározza a gyilkosság fogalmát. A visszafejtést a jelenlegi büntető törvénykönyv adta először. A 105. cikk első része alapján csak akkor, ha a halál más személynek szándékosan történt, a cselekmény a gyilkosság kategóriájába tartozik.
1996-ig kettő voltkissé eltérő nézőpontok. A különbségek egy olyan problémához kapcsolódtak, mint például a gyilkosság. És bár a jogszabály már hivatalosan is értelmezte, az ezzel kapcsolatos kérdéseket nem lehet lezártnak tekinteni. Emlékezzünk arra, hogy egyes kriminológusok úgy vélik, hogy ebben a kategóriában nemcsak a jogellenes és szándékos élet megfosztását, hanem a gondatlanságból elkövetett gyilkosságot is meg kell fontolni. Megismételjük azonban, hogy a jelenlegi jogszabályok úgy értelmezik, hogy gondatlanság okozta halált.
A gyilkosság fogalmának ezért egyértelműnek kell lenniemeghatározása szerint a különösen súlyos bűncselekmények kategóriájába tartozik. A büntetést különféle körülmények határozzák meg, például motívum, cél, bűntudat formája, cselekedet veszélye és mások.
Visszatérve a témához (Gábor gyilkossággondatlanság), az ilyen szándékos cselekedettel kapcsolatos különbségre kell összpontosítani. Az igazságszolgáltatás gyakorlata szempontjából nagyon fontos megkülönböztetni a frivolit a közvetett szándéktól. Mindkét esetben az elkövető előre láthatja, hogy cselekedetei eredményeként az áldozat halála valós. Mindkét esetben nincs tudatos vágy erre, de a közvetett szándék azt jelenti, hogy a halál kezdetét tudatosan elismerik, valamint annak megakadályozására nincs semmilyen intézkedés.
A gondatlanságból történő leölés szintén nem aza véletlenszerű halál szinonimája. Ebben az esetben az áldozat halálát okozó személy nemcsak nem látta el személyes tettei (vagy esetleges mulasztása) ilyen eredményét, de nem tudta és nem is tudta előre látni az eset körülményeit. Ezt a helyzetet balesetnek kell besorolni, az ember bűntudata kizárt, illetve büntetőjogi felelősség nem áll fenn. Míg nem szándékos gyilkosság esetén az a mérték, hogy bebizonyosodjon a bűntudat súlya. Az ilyen típusú jogsértés esetén a maximális büntetés legfeljebb öt év börtönbüntetés.
Véletlen megölés fordulhat előa gondatlanság vagy a gondatlanság eredménye. Az első eset arra utal, hogy a személy nem látta előre a halál valószínűségét, azonban a helyzet körültekintést igényelt, amely pontosan megakadályozná a halált. A második eset azt a helyzetet jellemzi, amikor egy személy előre látta cselekedeteinek eredményét, de feltételezést mutatott, indokolatlanul számítva az esemény kedvező eredményét.
Meg kell érteni, hogy durvaa fegyelmezetlenség a gondatlanságból történő leölés jelenségéhez vezet. Talán lehetetlen azonosítani az előre megfontolt gyilkosság veszélyének mértékét a gondatlanság által okozott halállal, ennek következményei azonban nem kevésbé súlyosak. Ezenkívül a statisztikák azt állítják, hogy e kategória, mint a halál oka számának növekedése kifoghatatlanul növekszik.
Ezért még az egyház is büntetést szab ki olyan személyre, aki nem szándékos gyilkosságot követett el, ezáltal felhívva a felelősséget cselekedeteikért.
