A jóindulatú bőrdaganatok egyik formájaAz integumentum laphámpapilóma. Ez a tumor a laphámos bőrhámból származik. A daganat főként hatvan-hetven évesnél fiatalabb embereknél alakul ki. A fiatalok környékén a lapos papilloma folyamatosan traumának kitett helyen alakulhat ki. A daganat növekedése lassú.
Külsőleg a papilloma egyedinek tűnikszemölcsök kialakulása. A bőr szintje fölé emelve a papilloma széles alapon vagy vékony lábon helyezkedik el. A méret három millimétertől másfél és két centiméterig terjed. A daganatos sérülést egy kifejezett gyulladásos reakció kíséri. A papillómák gyakori trauma rosszindulatú degenerációhoz vezethet, amely laphám karcinóma kialakulásához vezethet.
Az összes bőrrákos patológia közül az előfordulási gyakoriságban az első hely a bazális sejtkarcinóma, a második a laphámsejtes karcinóma.
A laphámsejtes karcinóma kezdetben az epidermális réteg (a tüskés réteg) sejtjeiben alakul ki.
A modern orvosi kutatás megalapozottmegbízható kapcsolat a bőr rosszindulatú daganatainak kialakulása és az emberi papillomavírus között. Ennek eredményeként a tudósok azt sugallták, hogy a daganat kialakulását a fizikai, kémiai tényezők és az emberi immunszabályozás (genetikailag kontrollált) tulajdonságainak összetett hatása okozza.
A papillómák krónikus sérülésein túllaphámsejtes karcinóma alakul ki a bőr keratózisa (szenilis vagy napenergia), xeroderma pigmentosa, dermatitis (sugárzás által okozott) és a bőr krónikus gyulladása eredményeként. A bőr égési sérülései és sérülései rák kialakulását provokálják.
Patogenetikusan laphámos ráka bőr tüskés rétegének beszivárgó növekedése képviseli. A sejtek rosszindulatú (ellenőrizetlen) szaporodása miatt atipia és rendezetlen elhelyezkedésük a szövetben jellemző. A bőr kétféle laphámsejtes karcinómája létezik: keratinizált és nem keratinizált. Az elsőt az atipikus sejtekben a keratinizációs képesség megőrzése jellemzi, amelyet a bőr vastagságában megjelenő kanos „gyöngyök” mutatnak. A rák második típusa rosszindulatú, az atipikus sejtek teljesen elveszítik keratinizációs képességüket.
A laphámsejtes karcinóma jellegzetes lokalizációja az ajkak (általában az alsó) vörös határa, a külső nemi szervek és a perianális régió.
A laphámsejtes karcinómát, szemben a papillómával, gyors növekedés jellemzi, és a környező szövetek gyulladása is kíséri.
A laphámsejtes karcinóma több morfológiai formával reprezentálható: fekélyes, nodularis és plakk-szerű.
A fekélyes formát elsüllyedő élek jellemzik,véres váladék jelenléte a peptikus fekély kráterében. A rákos csomó úgy néz ki, mint egy karfiol vagy gomba széles alapon. A csomópont felülete durva, a daganat színe barna és élénkvörös színű lehet.
A plakkszerű tumor általában vérző, kisméretű és gyorsan növekszik.
A rák ezen formájának áttéteivelA regionális nyirokcsomók mérete növekszik, sűrűbbé válnak, ám továbbra is fájdalommentesek és megtartják a mobilitást. A későbbi szakaszokban a bőrre forrasztják és megsemmisítik, és a felületen fekélyképződés alakul ki.
Diagnosztikai célokra a kóros formáció felszínéről történő kaparás histológiai és citológiai vizsgálatát használják.
Kis daganatok kezelésérefelhasználás: kikeményítés, kriodestrukció és elektrokoaguláció. Nagyobb képződmények jelenlétében műtéti műtétet végeznek, amelynek során kivágják a bőr összes érintett területét.
