Klóramfenikolt (szemcsepp) utalnakszéles spektrumú antibiotikumok. Ez a gyógyszer helyileg alkalmazható szemészeti használatra. A klóramfenikol (szemcsepp) számos baktériummal szemben aktív, ideértve a gram-negatív és a gram-pozitív, a rickettsia és a mikoplazmákat. Ez viszont lehetővé teszi felhasználását szembetegségek (blefaritis, kötőhártya-gyulladás, keratitis és mások) kezelésében és megelőzésében.
A klóramfenikol (szemcsepp) öt vagy tíz milliliterben műanyag vagy üvegben kapható.
A készítmény hatóanyaga 0,25% klóramfenikol. Segédanyagként a készítmény tisztított vizet, bórsavat tartalmaz.
A klóramfenikol (szemcsepp) hatékony a szulfonamidokra, penicillinekre és tetraciklinekre rezisztens baktériumokkal szemben.
A gyógyszer farmakológiai hatása a mikrobák elleni küzdelemre irányul, és összekapcsolódik a szükséges anyagok képződésének megsértésével a szulfacetamid hatásaira érzékeny mikroorganizmusokban.
A csepegtetés után a gyógyszer egy részének abszorpciója zajlik mind a szem belső területén, mind szisztémásan. A gyógyszer jól behatol a vizes szemészeti területbe.
Csepp szem a szembe A levomicetint naponta négy-tizenkét alkalommal alkalmazzák a kötőhártya üregére.
A gyógyszer nem ajánlott a túlérzékenység, krónikus és akut vese- vagy májelégtelenség, hematopoiesis és porfiria esetén.
A gyógyszer helyi alkalmazásával a túladagolás eseteit a gyakorlatban nem figyelték meg.
A gyógyszer mellékhatásai lehetnekfokozza a vérképzést gátló gyógyszerekkel, valamint a sugárterápiával történő felhasználását. Cefalosporinokkal, fenobarbitállal, penicillinekkel, linkomicinnel, fenitoinnal és eritromicinnel együtt történő alkalmazás esetén a hatékonyság kölcsönösen csökken.
"Levomycetin-dia" (szemcsepp) lehetségesalkalmazni terhesség alatt, ha a terápiás hatás magasabb, mint a csecsemőre gyakorolt potenciális kockázat. Meg kell jegyezni, hogy nincs szigorúan ellenőrzött és megfelelő tanulmány a gyógyszer anatómiai időszakban történő használata során. Ennek eredményeként figyelembe kell venni, amikor előírják a kloramfenikol bejutását a placentába. A gyógyszer helyi használata provokálhatja a felszívódást. Lenyelés elősegíti a gyógyszerek bejutását az anyatejbe. Ennek eredményeként súlyos mellékhatások jelentkezhetnek a szoptatott csecsemőknél. Ebben a tekintetben egy szoptató nőnek meg kell tagadnia a szoptatást vagy a gyógyszer használatát.
A gyógyszer szedése által okozott mellékhatások,szisztémás emésztési rendellenességekkel nyilvánul meg. Ide tartoznak émelygés, dyspepsia, hányás, dysbiosis, hasmenés, valamint a garat és a száj nyálkahártyájának irritációja. A gyógyszer negatív hatással lehet a szív- és érrendszerre. Ebben az esetben trombocitopénia, leukopénia, retikulocitopénia, agranulocitózis, hypogemoglobinemia, aplasztikus vérszegénység figyelhető meg. Az idegrendszer sérülései fordulhatnak elő, pszichomotoros rendellenességekben, tudatzavarban, depresszióban, látóideg-gyulladásban, deliriumban, ízzavarban, fejfájásban, hallás- vagy látó hallucinációkban. A gyógyszer allergiát okozhat. Egyéb mellékhatások lehetnek a szekunder gombás fertőzés, dermatitisz, egy évesnél fiatalabb gyermekek kardiovaszkuláris összeomlása.
A gyógyszer szedését a perifériás vérképének rendszeres ellenőrzésével kell kísérni.
A gyógyszert csak sötét helyen (árnyékolt) szabad tárolni. A környezeti hőmérsékletnek 25ºС alatt kell lennie.
