A betegségek között, amelyek megelőziknormális terhesség esetén van egy hydrosalpinx, amely jobbra vagy balra található. Sajnos ez meglehetősen gyakori betegség, és egy nő nemi szerveire vonatkozik. Fő megnyilvánulása a tiszta vagy sárgás folyadék felhalmozódása a petevezetékekbe. Normál állapotban egy ilyen folyadékot a női test is termel, de időben eltávolítja a csövek falán.
Ennek a betegségnek a fő oka az egy orvosa hangot gyulladásos folyamatoknak, különösen adnexitisnek, salpingoophoritisnek, salpingitisnek nevezik. Hozzájárulnak a pattanások halálához, az izomrész funkcionális rendellenességeihez, valamint a kötőszövet elterjedéséhez, ami viszont adhéziók, hegek és obstrukciók kialakulásához vezet. A transzudata (folyadék) nem képes normálisan kiválasztódni, ezért a méh üregébe önti. A balkezes vagy jobbkezes hydrosalpinx a legnagyobb veszélyt jelenti a csecsemőt tervező nők számára (elvégre hihetetlenül nehéz elképzelni a kívánt gyermeket) és már terhes nőknek is, mivel a betegség negatívan befolyásolja a magzat fejlődését és gyakorlatilag kiküszöböli a szülést.
A gyulladásos folyamat aktivitása és időtartama alapján a betegség két formáját különböztethetjük meg:
A helytől függően szokás megkülönböztetnihydrosalpinx jobb és bal oldalon. A petevezeték állapota lehetővé teszi egy egyszerű forma (ha van egy üreg) és a tüsző kialakulását (amikor a lumen több üregre oszlik). A diagnosztizálás során az orvosok általában jelzik, hogy a hydrosalpinx milyen méretű a jobb oldalon (bal oldalon).
Mint fentebb említettük, a betegség egyáltalán nem jelentkezhet, vagy olyan tünetekkel jár, mint például:
Csak tapasztalt orvos észlelheti azonnal a hydrosalpinxet. A diagnózist végül számos vizsgálat után meg lehet állapítani.
A legeredményesebb módszer a legyőzéshezA hydrosalpinx jobb vagy bal oldali műtét. Ebben az esetben laparoszkópiának hívják. Alapvetően ezt az eljárást a betegek meglehetősen könnyen tolerálják. A műtét nélkülözhető, de csak akkor, ha a betegséget nem hagyják figyelmen kívül. Ebben az esetben minden erőfeszítésnek a gyulladásos folyamat leküzdésére kell irányulnia (e tekintetben antibiotikumos terápiát és fizioterápiás eljárásokat írnak elő), valamint az immunrendszer fejlesztésére (erre a célra a beteg vitamiinterápián és fitoterápián is részt vesz).
