A természet világa a gyermekek képzeletében mindig is vana sokféleség és a gazdagság jellemzi A 10 éves kor alatti gyermek gondolkodása ábrás marad, ezért a gyerekek a természettel és annak lakóival szemben a földi közösség egyenlő és gondolkodó tagjaiként kezelik a gyermekeket. A tanárok és a szülők feladata a gyermekek iránti érdeklődés fenntartása a természet és a lakosság iránt, elérhető és érdekes módszerekkel. A kisgyermekek állatvilágának megismerésére szolgáló legegyszerűbb és leghatékonyabb eszköz a művészi szó eszköze. Az irodalom nélkülözhetetlen asszisztensként szolgál felnőttként: mesék, versek, történetek az állatokról.
A gyermekek számára ajánlott művek,különböznek a képek egyszerűsége és elérhetősége szempontjából, a történet bizonyos felépítése. A gyermekeknek szánt állatokról szóló történet a következő elv szerint épül fel: bevezetés, kezdete, feszültségnövekedés, csúcspont, lehangolás. A mű főszereplői élénk, bizonyos tulajdonságokkal és karakterjellemzőkkel rendelkeznek. Ez a munkát hozzáférhetővé és érthetővé teszi a gyermekek észlelése szempontjából, könnyen megjegyezhető, érzelmi reakciót vált ki, ami különösen fontos az óvodások és a fiatalabb tanulók környezettudatosságának oktatása során. Az ilyen történetekben az állatokat megszemélyesítik, ami nem fosztja meg a munkát valódi biológiai alaptól.
Fontos hely a kisebb testvérekről szóló gyermekkori történetekbena főszereplőhöz rendelve. A képekben gondolkodó gyermekek örömmel fogadják el a főszereplőt, aki képes beszélni, énekelni, ugyanakkor megtartotta az állat szokásait. A hős képében egy fantasztikus kezdetet kombinálnak egy kognitív kezdettel, a gyermekeknek szóló állatokkal kapcsolatos történetek hozzáférhető formában valós és pontos információkat szolgáltatnak az állatvilág életéről. Maga a történetben a hős "életrajza" nyomon követhető a létezés biológiai körülményeinek részletes ismertetésével. Mivel az állat beszéd- és mentális funkciókkal rendelkezik, elmondhatjuk, hogy a gyermekek érdeklődéssel és érzelmi színekkel érzékelik az oktatási információkat. Az óvodáskorú és az általános iskolás korú gyermekek vezetõ tevékenysége továbbra is a játék, a gyermekek alkotásai tükrözik a gyermekek világnézetének ezt a vonását, ezért a fõszereppel történõ tevékenységeknek játék- és szórakoztató eleme van.
Történetek, mese és mesélés az állatokról gyerekeknekaktívan használják a pedagógiai folyamatban. Annak érdekében, hogy tiszteletteljes hozzáállás és a természet iránti szeretet kialakuljon egy gyerekben, gondoskodnia kell arról, hogy megismerje. A természet tudatlansága, annak fontosságának félreértése az emberi életben, és ahhoz vezet, hogy egy kis ember közömbös hozzáállást mutat a körülötte lévő világhoz, kegyetlenségig. A gyermekpedagógia szakemberei a gyermekek történetét, a gyermekek mesejét tartják a környezeti nevelés fő eszközének. „A gyerek a csodálatos világ birodalma. Nem csoda, ami meglepőnek tűnik számára, hanem egy csoda hiánya ”- írta K.I. Chukovsky. A gyermekeknek az állatok életéről szóló történetek csodával, meseval, fikcióval, a valósággal összefonódva töltik meg a gyermek világát.
Знакомство ребёнка с миром природы не будет teljes és harmonikus, anélkül, hogy megismernénk a vadállatok világát. Még a legkisebb gyermek is tudja, hogy az állatok az erdőben élnek. A tündérmesékben kifejezett népi bölcsesség az állatokat emberi szokásokkal ruházta fel, ezáltal közelebb hozva a természetes világot a gyermek világához, hozzáférhetővé és érthetőbbé téve azt. A gyerekek máris érdeklődnek az erdő életében, lakói vadállatok. A gyermekeknek szóló történetek célja, hogy megismerjék a gyermekeket az állatok megjelenésével és szokásaival, az egyes állatok jellegzetességeivel és a létezés körülményeivel. Maga a történetnek élénk, dinamikus cselekménynek kell lennie, szórakoztató és érzelmi. Csak így lehet jobban emlékezni és megérteni a gyermekeket. A klasszikusok közül a szakértők a következő művek használatát javasolják gyermekkori történetekhez: Yu. Dmitriev, "Ki az erdőben él és mi nő az erdőben", V. Chaplina "Az állatkertben".
A háziállatok világa rendkívül gazdag ésérdekes a gyermekek számára. Már a legkorábbi gyermekkorban sok gyermeknek van ilyen szükséges lehetősége a háziállatokkal - macskákkal, kutyákkal, madarakkal stb. - való kapcsolattartásra. Az állatok a gyermekkor szerves részévé válnak, akárcsak kedvenc játékaik. A háziállatokkal való kommunikáció különféle helyzetei rengeteg ötletet adnak jellemzőikről, szokásaikról, felkeltik az érdeklődést, a kíváncsiságot, és kialakítják a velük való kapcsolattartás képességeit. A "háziállatoknak" nevezett világ rendkívül közel áll a gyermekhez. A gyermekeknek szóló történet továbbra is reális képet mutat a gyermek számára a háziállatok életéről, a történetek hősei emberi tulajdonságokkal ruházhatók fel, valóságosabb képviselők lehetnek a háziállatok világában. A klasszikusok a következő művek használatát javasolják a gyermekek elmondására: "Ezek mind macskák", "Ezek mind kutyák" N. Akimushkin és mások.
Gyakran kicsik, elég jól ismerve a vad ésháziállatok, kezdik érdeklődni a bolygó más lakói, életük, szokásaik, életkörülményeik iránt. Ebben az esetben az északi körülmények között élő állatok kényelmesek lesznek a vizsgálat tárgyai. Az ilyen állatok tanulmányozásának sajátossága az, hogy egyrészt közel állnak egymáshoz és kicsit ismerik a gyerekeket, másrészt az északi állatok némileg eltérnek az erdő szokásos lakóitól. A gyermekek számára a történet elsősorban kognitív és fejlesztő funkció: javul az erdei állatok és az északi állatok összehasonlításának, a köztük lévő hasonlóságok és különbségek meghatározásának, életmódjuknak a képessége. Az ilyen történetek főszereplői emberi tulajdonságokkal ruházhatók fel, például az umka medvebocs a jegesmedvék meséjében. Egy ilyen kép közeli és érdekes lesz a gyermekek számára, és érthető is. Az idősebb gyerekek szívesen társítják a Távol-Észak lakóit a mesehősökhöz és a szereplőkhöz is.
Egy felnőtt történetének hallgatása egy érdekes világrólállatok, a gyermek mentálisan belép ebbe a csodálatos világba, lélegzi az erdő légkörét, együtt utazik a tanárral. A gyermek fokozatosan megszokja az ilyen történeteket, ahogy felnő, rájön, hogy a történet csodálatos világa közel áll a meséhez, ugyanakkor teljesen újjáteremti a valóságot. A legtöbb gyermek arra vágyik, hogy önállóan meséljen el történeteket a kis barátok életéből. Kezdetben a gyerekek egyszerűen lemásolják a tanár történeteit, újra elmondva őket szüleiknek, testvéreiknek, szomszédaiknak és barátaiknak. Fokozatosan javul a mesemondás folyamata, a gyermek már önállóan leírja a számára ismert állatok szokásait és létfeltételeit. A tanárnak és a szülőknek meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a gyerekek által az állatokról kitalált történetek szorosan tükrözik a vadon élő vagy háziállatok létezésének valóságát.
Elsődleges óvodáskori adottságú gyermekekaz állati emberi tulajdonságok segítenek gyorsan és teljesebben elképzelni az erdőben élő kisállatok és állatok életét és szokásait. Az óvodáskorú gyermek gondolkodásának sajátosságai miatt gyakran szükség van ilyen módszerre az oktatás minőségének javítása érdekében. A gyerekeknek szóló reális állatmesélés célja, hogy az idősebb gyerekeknek azt az ötletet keltse, hogy az aranyos kis háziállatok nem játékok! Minden állatnak megvannak a maga szokásai és saját jellege, ezért néhány napig nem vehet el cicát vagy kutyát, majd könyörtelenül kidobhatja az utcára, mivel az állat nem csak megszokja az embereket - megbízik bennük. A reális történetek segítenek a gyerekeknek megérteni a háziállatok tartásának szabályait, a gondozás sajátosságait, a felelősség mértékét, amikor úgy döntenek, hogy kis négylábú barátot visznek be a házba. Az idősebb óvodás gyermekek számára készült állatokról szóló történetek kiválasztása az óvodáskorú gyermekek reális és sajátos gondolkodásának figyelembevételével történik. A gyermekek történeteiben szereplő állatok képei a valósághű jellemzőkkel és szokásokkal együtt mesefigurákként működhetnek, érdekesek a gyerekek számára és közel állnak az észleléshez.
Gyűjtemény válogatott gyermekmesékkelóvodáskorú gyermekeknél figyelembe kell venni az óvodás korát. A kisgyermekes állatokról szóló történetet a kivitelezés egyszerűsége, a dallamos hangzás és a képek hozzáférhetősége jellemzi. Kicsi a volumen, az ilyen történetek főszereplői általában a gyerekek számára ismert karakterek: macskák, kutyák, nyuszik. Amint a gyermek felnő, a gyermekek számára készített cselekmény képei is bonyolultabbá válnak. A középkorú óvodás korú gyermekek számára egzotikus karakterek már rendelkezésre állnak az érzékeléshez: majom, elefánt, tigris. Ezenkívül az erdő állatai aktívan részt vesznek a gyermekmesék cselekményeiben: mókus, róka, farkas, medve. Ne feledkezzünk meg a háziállatokról sem, ebben a korban már kialakul a differenciálás: a házi és a vadállatok.
Az idősebb óvodások és a fiatalabb diákok számáraa történeteket mind mesebeli elemekkel, mind valósághűekkel kell kiválasztani, hogy holisztikus képet alkossanak a környező világ tükréről. Természetesen az idősebb óvodáskorú gyermekek meséihez tartozó állatokat korlátozás nélkül választják ki, mivel a tanárok és a szülők feladata ebben a szakaszban a gyermek látókörének bővítése és a környezeti tantárgyak átfogó ismerete. Erre a korszakra az osztályozás és az általánosítás folyamata már aktívan kialakult, ezért a normálisan fejlődő gyermekek könnyen összefüggésbe hozhatják az állatokat és az élőhelyet, az állat szokásait és szokásait, valamint a gondozásának szabályait.
