Manapság sok eszköz létezikamelyet egy könyvelő használhat. A gyakorlatban azonban vannak hibák a szoftver működésében, az emberi tényezőben, különféle előre nem látható körülmények között, amelyek az adótörvény előírásainak megsértéséhez vezetnek. Ennek megfelelően a törvény követelményeinek be nem tartása szankciók alkalmazását vonja maga után az elkövetőkkel szemben. Az egyik pénzbírság a nyilatkozat késedelmes benyújtása miatt.
Az 1. cikk (1) bekezdésébenAz adótörvény 119. cikke bírságot szabott ki a nyilatkozat késedelmes benyújtása miatt. Ez a jogsértés a leggyakoribb. Szankcióként az egységet a kimutatásokban meghatározott, fizetetlen összeg 5% -ának megfelelő pénzbírsággal terhelik. A nyilatkozat késedelmes benyújtása esetén a benyújtás napjától számított minden teljes vagy hiányos hónapra kivetett büntetést kell kiszabni. A beszedés nem haladhatja meg a feltüntetett összeg 30% -át, de legalább 1 ezer rubelt. Ezenkívül a felelősségről a közigazgatási bűncselekmények kódexe rendelkezik. Különösen az Art. 15.5 A nyilatkozat késedelmes benyújtása esetén szankciót kell kiszabni a tisztviselőkre. Mérete 300-500 p.
Azt kell mondani, hogy nem minden esetbenaz alany a határidő megsértése esetén szankcionálható. Tehát, figyelembe véve a Legfelsőbb Választottbíróság 57. sz. Plenáris határozatában szereplő magyarázatokat, a szabályozó testület (FTS) kiadta magyarázatait. Különösen azt mondják, hogy ha a dokumentumok benyújtási határidejét megsértik a jelentési idõszakra, akkor alkalmazzák az Art. 119 NK nem megfelelő. Tehát például lehetetlen bírságot kiszabni a jövedelemadó-bevallások késedelmes benyújtása miatt az első, második, harmadik negyedévre. Ugyancsak nem számol fel díjat egyes hónapok alatt - az 1. és 11. között. Ezenkívül bírságot nem lehet fizetni az előzetes befizetésekhez kapcsolódó ingatlanadó-bevallás késedelmes benyújtása esetén.
A szankciók alkalmazásának elmulasztásának alapjaTámogatja a szövetségi adószolgálat SA-4-7 / 16692 sz. Különösen azt mondják, hogy az Art. Az adótörvény 58. cikke (3. o.) Előírja, hogy az előlegek kifizetését a kódex határozza meg. A levonás kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni, mint az adó összegének visszafizetését. Az előlegek levonásának határidejének be nem tartása nem tekinthető az adószabályok megsértéséért való felelősségvállalás alapjának. Művészet. A 119. cikk akkor alkalmazandó, ha késedelmesen nyújtottak be adóbevallást. Ezért a bírságot azért állapítják meg, hogy a teljes időszakra vonatkozóan nem nyújtottak be jelentést, és nem az egyes részeire vonatkozóan. A szövetségi adószolgálat tisztázza, hogy az Art. A 119. cikk nem terjed ki azokra a cselekedetekre, amelyek miatt elmaradt az előlegekkel kapcsolatos elszámolások benyújtásának határideje, függetlenül attól, hogy ezeket a dokumentumokat hogyan nevezik az adótörvény fejezeteiben.
Bírságot szab ki a késésértdokumentumok vagy egyéb, a kódexben és más jogalkotási aktusokban rögzített információk bemutatása, ha a cselekmény nem mutat a cikkben előírt jogsértés jeleit. Az adótörvény 129.4. És 119. A büntetés nagysága - 200 p. minden nem képviselt dokumentumból. Ha elmulasztja a 2-NDFL formanyomtatvány benyújtásának határidejét, Art. Vagyis minden papírért 200 p-t kell fizetnie.
Ha a nyilatkozat az f.Háromszemélyes jövedelemadó, ha egy természetes személy fizetőként jár el, a 2. cikk alapján pénzbírság szabható ki. 119 Adó Kódex. Ebben az esetben a visszafizettetés oka lehet még az a kis összeg, amellyel az ügynök elfelejtette visszatartani a költségvetésbe történő kötelező befizetést. Ebben az esetben nem lesz lényeges, hogy a fizető maga is tudott róla. Az adóügynököt értesíteni kell az egyén visszatartásának és az ellenőrzés lehetetlenségének lehetőségéről. De nem mindenki csinálja. Az 1. cikk (4) bekezdésének értelmében Az adótörvény 228. cikke értelmében az olyan polgároknak, akik más jövedelmet kapnak, amelyből a személyi jövedelemadót nem tartották vissza, az ilyen jövedelem összegének megfelelően kell kiszámítaniuk és fizetniük. Az a tény, hogy a fizető félnek még fogalma sem áll arról, hogy ilyen kötelezettsége van, nem mentesíti őt a felelősség alól.
Az a fizető, aki ezt még csak nem is tudtahogy levonásokat kell végrehajtania jövedelméből, bírságot lehet kiszabni, a Pénzügyminisztérium magyarázata igazolja. Különösen a Pénzügyminisztérium írja, hogy az Art. Az adótörvény 226. cikke (4) bekezdése szerint az adóügynöknek a kiszámított adóösszeget közvetlenül a kifizetők jövedelméből kell visszatartania a tényleges kifizetéskor. Ugyanezen cikk 5. szakasza előírja, hogy ha ezt nem lehet megtenni, akkor a gazdálkodó egységnek legkésőbb egy hónapon belül azon időszak végétől számítva, amelyben ezek a körülmények bekövetkeztek, írásban értesíteni kell az egyént (akinek a jövedelmét visszatartják) és az ellenőrző szervet ( Szövetségi adószolgálat). Ebben az esetben a személyi jövedelemadó kiszámításának és megfizetésének, valamint a nyilatkozat benyújtásának a felelőssége a fizető.
Hogy vonzza a jövedelmet kapott személytA Szövetségi Adószolgálatnak bizonyítania kell a jogsértés tényét. A felügyeleti hatóságnak meg kell tudnia, hogy milyen intézkedéseket / tétlenséget teljesítettek a követelményeknek. Az Art. Az adótörvény 109. cikke előírja, hogy ha az alany bűncselekményt követ el a jogsértés elkövetése során, akkor nem vonható felelősségre. Az Art. Az adótörvény 111. cikke alapján megállapítják ezeket a körülményeket, amelyek alapján 109. Ez azt jelenti, hogy ha az ügynök nem értesítette a megbízót az adólevonás megszerzésének lehetetlenségéről, akkor az ítélet kérdését a bűntudatának figyelembevételével kell eldönteni.
A fizető megsértheti a törvény követelményeit az alábbiak miatt:
Ez a lista annak ellenére, hogy jelen van benne(4) bekezdést sok tisztviselő kimerítőnek tartja. Ebben a tekintetben azok a fizetők, akik nem nyújtottak be nyilatkozatot az f. A 3-PIT-en kiszabott bírságot azon az alapon számolják, hogy a törvény ismerete nem mentesíti a felelősséget. Ilyen esetekben a szakértők azt javasolják, hogy kérjen 2 személyes jövedelemadó-igazolást a fizetést vagy egyéb jövedelmet kifizető társaságtól. A dokumentumban szereplő információk megmutatják, hogy visszatartották-e ezen bevételek adóját.
E szervezetek egyetlen nyilatkozatot nyújtanak beamely az adózási időszak alatt nem változott a pénzeszközök között a számlákon. Ebben az esetben nem csak a jövedelemről, hanem a kiadásokról is beszélünk. Ha a jelentést követően kiderült, hogy a társaság üzleti tevékenységet végzett, például termékek szállításával, frissített dokumentációt kell benyújtania.
De a felügyelő néha ezt nem fogadja eljelentéstétel, amely megköveteli az elsődleges bemutatását. Ilyen esetekben az FTS pénzbírságot szabhat ki a HÉA-bevallás késedelmes benyújtása miatt. Ahogyan a felhatalmazott hatóságok kifejtik, az UDMD-t a 2. cikk (2) bekezdésének 2. pontja szerint kell benyújtani. 80 Adótörvény. Ha a társaság nem végez olyan műveleteket, amelyek eredményeként a pénzeszközök mozognak a bankszámlákon vagy pénztárakban, akkor minden adó megadása helyett egyszerűsített (egyetlen) nyilatkozatot nyújthat be. Ha adóköteles tételt fedeznek fel abban az időszakban, amelyben a beszámolót benyújtották, a megbízó köteles a dokumentációt módosítani és benyújtani a cikkben előírt módon. 81. Ha az alany ezt megtette, akkor nem számíthat fel pénzbírságot a HÉA-bevallás késedelmes benyújtása miatt. Az ilyen beszámolást felülvizsgáltnak kell tekinteni.
Külön esetet vizsgáltak fent, amikorbírságot lehet kiszabni a HÉA-bevallás késedelmes benyújtása esetén. 2015-ben a büntetések összege nem változott. A jogszabályok azonban határidőt határoznak meg, amely után az összeg növekedhet. Tehát például a HÉA-bevallás késedelmes benyújtása esetén a bírság 2015-ben a beszámított díj 5% -át tette ki, de nem kevesebb, mint 1000 rubelt. Ezt az értéket olyan szervezetekre állították be, amelyek elmulasztották a jelentéstől számított 180 napot. Ezt a határidőt más díjakra állapítják meg. Például az egyszerűsített adórendszerre vonatkozó 2014. évi adóbevallás késedelmes benyújtása esetén a büntetés szintén a becsült összeg 5% -át tette ki, de nem kevesebb, mint 1000 rubelt. Ha a megbízó 180 napnál hosszabb ideig nem nyújt be dokumentumokat, akkor a százalékos arány jelentősen növekszik. Ez a sorrend vonatkozik minden imputált gyűjteményre. Például a szállítási adóbevallás késedelmes benyújtása esetén a bírság a levonási összeg 30% -a. Itt is a szankció mérete nem lehet kevesebb, mint ezer rubel.
A jogszabály előírja azokat az eseteket, amikora megbízó csökkentheti a bírság összegét. Telepítésük az Art. 114 adószám. Például bírságot szabnak ki a földadó-bevallás késedelmes benyújtása miatt. A szövetségi adószolgálat rendszerint értesítéssel hívja fel a fizetőt. Vizsgálat során a vizsgált személy az aláírás alapján megismerkedik a hitelesítési eljárással. Miután a fizető fél aláírta ezt a dokumentumot, két hete van arra, hogy nyújtsa be a becsült összeg csökkentésére vonatkozó kérelmet.
A héa-visszatérítés késedelmes kiszállításának büntetése mind 2013-ban, mind pedig 2016-ban legalább felére csökkenthető. A h. 1 cikkben A 112. szám alatt a következő feltételek teljesülnek:
Melyek a legújabb tényezők? Például a leggyakoribb körülmények, amelyek lehetővé teszik a büntetés csökkentését a 2014. évi UTII nyilatkozat késedelmes benyújtása miatt:
Minél több körülmény van feltüntetve, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a büntetés összegét több mint felével csökkentik. Például a gyakorlatban sok olyan esetben van, amikor a büntetést négyszer csökkentik.
Pénzbüntetés mellett az adószolgálatbefagyaszthatja a tárgy bankszámláját. Ezt a lehetőséget a Szövetségi Adószolgálat biztosítja az Art. 76 Adótörvény. E cikk (3) bekezdése megállapítja az ellenőrzés jogát a fizető fél bankján lévő számlákkal kapcsolatos műveletek felfüggesztésére, ha a nyilatkozatot a törvényben előírt időpontot követő 10 napon belül nem nyújtották be. Azt kell mondani, hogy a számlán minden számlázási tranzakció blokkolva van. Vagyis pénzt tud jóváírni.
Ezzel együtt a jogszabály is megállapítjaaz adóstól történő beszedés rendje. Az adóhatóság által kiszabott bírság a harmadik szakaszban van. A blokk visszavonásáról szóló döntést legkésőbb a nyilatkozat benyújtását követő 1 napon belül kell meghozni.
Az Art.Az adótörvény 119. cikke alapján megállapítást nyer, hogy a nyilatkozat késedelmes benyújtása esetén a bírságot a törvényben meghatározott határidőn belül be nem fizetett adó összegének alapján kell kiszámítani. Ez a rendelkezés az előző cikkben hiányzott, ami vitákat váltott ki. Nem volt egyértelmű, hogy mikor kell meghatározni a szankciókat - a határidő befejezésének napján vagy a tényleges jelentéstételkor. Ha az adót teljes mértékben megfizették, de a nyilatkozatot nem nyújtották be, akkor a bírság 1000 rubelt fog tenni. Ha az összeg egy részét levonják, a szankció összegét a ténylegesen befizetett és a kötelező kifizetés becsült összege közötti különbség határozza meg.
Az adójog egyértelműmegállapítják a nyilatkozat benyújtásának határidejét. Az ilyen szigorú szabályozás ahhoz a tényhez kapcsolódik, hogy a magán- és jogi személyek kötelező levonása a költségvetési bevételek jelentős részét teszi ki. Ennek megfelelően az állam igyekszik biztosítani a bevételek időszerűségének megfelelő ellenőrzését. A jogsértéseket, amint az a cikkből is kiderül, különböző körülmények okozhatják. A törvény természetesen bizonyos lehetőségeket biztosít a fizetőknek a szankciók csökkentésére. Ezen túlmenően az adótörvény számos felelősséget állapít meg az ellenőrző szervezetek számára. De amint a gyakorlat azt mutatja, gyakran a körülményeket nem veszik figyelembe. Ebben a tekintetben jobb, ha mindent megtesz időben: hogyan kell adót fizetni, és arról jelentéseket benyújtani. Ebben az esetben nem lesz eljárás és probléma.
