A modern világ monetáris rendszere alattA pénzforgalmat a fejlett országokon belül és a más államokkal fennálló monetáris kapcsolatokon egyaránt értjük. A világ monetáris rendszere nem azonnal vált olyan formába, amelyben hozzászoktunk.
Kezdetben ez a rendszer spontán módon fejlődött,senki sem próbálta szabályozni. Abban az időben az aranyszabványon alapult, de fokozatosan kezdett szabályozni. Ennek eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy az alapja papír és hitelpénz.
A modern világ monetáris rendszere elmúlthosszú fejlődési út, amely nagyrészt megismételte azokat a szakaszokat, amelyeken az egyes államok nemzeti monetáris rendszerének át kellett mennie. Például az eredeti nemzeti monetáris rendszer az arany standardon alapult, az arany a stabilitás kulcsa és fizetési módszerként működött. Később elhagyták az aranyérmék használatát, biztosítékként csak veretlen érméket használva. Az utóbbi szakaszban ezek a rendszerek a papírhitel-pénz felhasználására jutottak, itt a legfontosabb szerepet a hitelpénzek adják.
A devizarendszer a nemzetközi színtéren
Nagyjából ugyanazt az utat követi a világvalutarendszer. Noha a világszinten kissé eltérő törvények vannak, a rendszer fejlesztésének helyzete hasonló tendenciákat mutatott. A fő különbség az, hogy a nemzetközi kapcsolatokban soha nem volt aranyérme-időszak, és az öntvény használatát több évszázadok óta fenntartják.
Ugyanakkor fejlődés történtkülönféle kiegészítő pénz. Kezdetben speciális számlákká vagy csekkjekké váltak. Mindez kifejezte az egyik vagy másik ország adósságkötelezettségét egy másik állam vagy a nemzetközi közösség felé.
A monetáris világrendszer a huszadik században
A huszadik század elejére a világ helyzeteváltozni kezdett, elsősorban az államok gazdasági és kereskedelmi kapcsolatain. Ebben a helyzetben a világ monetáris rendszere már nem felel meg az ilyen kapcsolatok összes követelményének. Olyan reformokra volt szükség, amelyek e rendszert új szintre vihetik.
A nemzeti és a világ monetáris rendszerénekkevésbé spontán lett, ezért megbízható ellenőrzésre volt szükség. Ebben a tekintetben a 30-as évekre az állam az arany veretlen standard használatától váltott át a papír-hitel kapcsolatokra. Egy ilyen rendszer számos további lehetőséget nyújtott a gazdasági szabályozáshoz.
Erőteljesen befolyásolta ezt a helyzetet a második világháborúháború, amely jelentősen megváltoztatta a világ hatalmi egyensúlyát. Különösen a nagy aranytartalékok koncentrálódtak az Egyesült Államokban, így a dollár hatása elterjedt.
1944-ben meghozták az első döntéstformálisan konszolidálja a globális monetáris rendszer alapelveit. Az ENSZ konferenciáján az aranyat elismerték a rendszer alapjaként, a dollárt és a fontot pedig a világ fő pénznemeinek hívták. Aztán megalakult a nemzetközi monetáris alap. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a világ valutái átválthatóbbá váljanak, és sok kapcsolat megoldására, valamint a nemzetközi gazdaságban akkoriban fennálló káosz megszabadulására is hozzájárult.
Később azonban a helyzet változni kezdett, Európában és EurópábanJapán az aranytartalékban képes volt megkerülni az Egyesült Államokat, így a nemzetközi monetáris rendszert alátámasztó gazdasági alap megrázódott. A dollár esni kezdett, és sok ország nem volt hajlandó fenntartani nemzeti valutájának alakulását a dollárhoz képest. Az Egyesült Államok leértékelte a dollárt, és sok államban váltott lebegő kamatlábakra.
1973 óta az arany árát kezdték meghatároznia nemzetközi piacokon, és a globális monetáris rendszer megszabadult az arany befolyásától. Ilyen kapcsolatok továbbra is fennállnak, bár rendszeresen változtatnak a nemzetközi követelmények teljesítése érdekében.
