Bármely bankrendszer lényegekülönféle típusú hitelintézetek és nemzeti bankok halmaza. Minden országnak megvannak a sajátos jellemzői, ugyanakkor sok államnak közös jelei vannak a bankrendszerek felépítéséről. Így Németország, Japán és az Egyesült Államok bankrendszerét általában különbözik egymástól. Mindegyikük megvan a maga sajátosságai.
Japán bankrendszere annak ellenéreA fiatalokat az amerikai és az európaiakhoz képest meglehetősen magas fejlettségi szint jellemzi. A bankok számára az axiális struktúra szerepe van az összes pénzügyi és ipari csoportban, emellett egyes vállalatok egyesülnek maguk körül is. Az állam szerepe a bankszektor szabályozásában és ellenőrzésében meglehetősen erős.
Japán bankrendszer, amelyet nevezhetünkmodern, a második világháború után jelent meg. Fontos megjegyezni, hogy az amerikai modell szerint épült fel. Japánban vannak olyan bankok, amelyek biztonságosan hozzárendelhetők a világ vezető bankjaihoz. A legerősebb pénzügyi és ipari csoportok, japán bankok vezetésével, óriási pénzügyi befektetéseket végeznek Ázsiában, Nyugat-Európában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban.
Bankrendszer a piacgazdaságban ezaz országok nagy szerepet játszanak. Két kapcsolat képviseli. Az első a Központi Bank, amely egy politikai tanácsból, 3 ügyvezető könyvvizsgálóból, valamint 8 tanácsadóból és 3 ügyvezető igazgatóból áll. A második kapcsolat a kereskedelmi bankok, azaz regionális bankok, városi bankok, vagyonkezelő bankok, külföldi bankok fiókjai és új típusú bankok. A Központi Bankot Japán Banknak is hívják, státusát és funkcióit 1942-ben törvény határozta meg. Ezt a törvényt később kétszer korszerűsítették, utoljára 1998-ban. Jogi státusz szerint a Bank of Japan részvénytársaság. Számos funkciója van.
Az első a bankjegyek kiadása.A Központi Bank korlátlan monopóliummal rendelkezik a bankjegyek kibocsátása terén. A kormány jóváhagyásával a Pénzügyminisztérium határozza meg a kérdést. Korábban arra kényszerítette a bankot, hogy folyamatosan tartson tartalékokat. Az új jogszabály azonban már nem ír elő ilyen követelményeket a tartalékok képzésére, ami lehetővé teszi a Központi Bank számára, hogy az árstabilitás fenntartása révén elősegítse a japán gazdaság kiegyensúlyozott fejlődését.
A második funkció a monetáris végrehajtáspolitikát. A bank hathavonta köteles a pénzügyminiszter támogatásával jelentést tenni a Parlamentnek monetáris politikájáról. De fejlesztése és végrehajtása független egyetlen intézménytől, vagyis a bank ezt egyedül teszi.
A harmadik funkció a folyamatos és biztosítás biztosításaa teljes elszámolási rendszer hatékony működése a különböző hitelintézetek között. A negyedik funkció az összes pénzügyi intézmény pénzügyi helyzetének és vezetési helyzetének megfigyelése és ellenőrzése. Az ötödik funkció a hitelágazat feletti ellenőrzés, valamint a teljes elszámolási és fizetési rendszer abszolút zavartalan működésének biztosítása a hitelszervezeteknek nyújtott, korlátozott időtartamú kölcsönök nyújtásával.
A 90-es évekig a felkelő nap földje voltjelentős globális hitelező. De akkor Japán bankrendszere kezdett átélni a válság első jeleit. A következő húsz évben számos probléma merült fel a rossz hitelekkel, egyes bankok kötelezettségeik teljesítésének abbahagyásával és a likviditási válsággal. Ezen felül a japán gazdaság számottevő csapást kapott számos súlyos természeti katasztrófa eredményeként.
Megértheti, hogy mi a japán bankrendszerNyugodtan mondhatjuk, hogy az ország gazdaságpolitikájának változását mindig óvatosan és zökkenőmentesen hajtották végre. És ezt a tapasztalatot érdemes felhasználni.
