Ma az egyik releváns minden gazdaság számáraaz energiaellátás problémája. A világ országainak több mint fele fogyaszt energiát. Ez az országok gazdaságait energiafüggővé teszi. Ezenkívül ez magyarázza a termelés költségszerkezetét. Az emelkedő energiaforrások ára jelentős beszerzési költségeket igényel, és rontja az általános gazdasági helyzetet. Azon országok számára, amelyek nem rendelkeznek elegendő energiatartalékkal, és megújulásuk vonzó lehetőségei rendkívül korlátozottak, az energiahatékonyság növelése válik a gazdasági mozgás legfontosabb vevőjévé. Az energiahatékonyság, amely csökkenti az elektromos termékek előállításának költségeit, a gazdasági növekedés fontos tényezőivé válik.
Két stratégiai irányanövelése. Az első a termelési költségek csökkentése azáltal, hogy növelik a hőerőművek és kazánházak erőforrás-fogyasztásának hatékonyságát. A második az ipar és a mezőgazdaság energiahatékonyságának növelése.
Annak felmérése, hogy mekkora a termelési költségaz energiatermelés hatékonysága a hőerőművekben, ezt a mutatót használják a felhasznált tüzelőanyag becsült fajlagos fogyasztásánként a szállított energiaegységenként. Ez a mutató a különféle erőművek költséghatékonyságának és teljesítményének összehasonlítására szolgál. Például szubkritikus gőzparaméterekkel rendelkező hőállomások esetében a fajlagos fogyasztás 365 g szokásos üzemanyag / kWh, szuperkritikus paraméterekkel - 320 g szokásos üzemanyag / kWh, a modern kombinált ciklusú üzemek esetében - 265 g szokásos üzemanyag / kWh. Az elektromos hálózatok esetében az energiahatékonyságot a hálózatokban fellépő villamosenergia-veszteségek nagysága határozza meg, amely jelenleg az energiarendszer hálózatához szállított energia körülbelül 11% -át teszi ki, és kifejezhető a villamosenergia-átvitel és -elosztás hatékonyságában. Hasonlóképpen meghatározzák a fűtési hálózatok energiahatékonyságát, amelyek vesztesége körülbelül 12%.
Az energiarendszer egésze számára nem léteziknéhány univerzális kritérium, hogy mekkoranak kell lennie a villamosenergia-ipari termelés költségeinek, milyen energiahatékonysági mutatót kell használni, amely jellemzi az ilyen típusú tüzelőanyag bemeneti primer energia hatékonyságát. Úgy tűnik, hogy ehhez felhasználható az összes erőmű fajlagos tüzelőanyag-fogyasztásának mutatója, amely a fogyasztók számára szolgáltatott energiának tulajdonítható.
A növekedési ráták között közvetlen összefüggés vanenergiaintenzitás, valamint a villamosenergia-fogyasztás aránya és a GDP. Ebből következik, hogy a bruttó termék energiaintenzitásának változásainak dinamikáját egyaránt meghatározza az energiaforrások felhasználásának üteme és növekedése, valamint a gazdaság gazdasági fejlődésének üteme. Ha az energiafogyasztás növekedési üteme meghaladja a GDP növekedési ütemét, akkor a villamosenergia-ipar termelési költségei növekednek, az energiaintenzitás növekszik, és ha ez az arány ellenkező, akkor az energiaintenzitás csökken.
Így a növekedés biztosítása érdekébenA gazdaság energiahatékonysága szempontjából szükséges, hogy a gazdasági fejlődésnek a GDP növekedésében kifejezett üteme meghaladja az energiafogyasztás növekedési ütemét. Az energiafogyasztás dinamikájában két ellentmondásos tendenciát kell megjegyezni. Egyrészt a munkaerő arányának növekedése, mint a termelékenység növelésének fontos tényezője, másrészt az energiahatékonyság csökkenése az energiahatékonysággal kapcsolatos jelenlegi politika eredményeként.
