Híres spanyol Federico Garcia Lorca RomániábanA huszadik századi művészet már régóta az egyik legjelentősebb alak. Öröksége meghaladta a nemzeti kultúra kereteit, és meghatározta a művészi kreativitás fejlődésének fő útvonalait nemcsak az irodalomban, hanem a festészetben, a zenében, a színházban és a moziban is. Lorca verseit a világ számos nyelvére lefordították.
Federico Garcia Lorca június 5-én született1898 Fuente Vaqueros kisvárosában, Granada tartomány önkormányzati központjában. A költő gyermekkorát és ifjúságát telt el. A fiatalember fényes és sokoldalú tehetségét már nagyon korán észrevették, ami lehetővé tette a fiatal Federico számára, hogy aktívan részt vegyen a tartományi művészeti közösség életében.
1919-ben Madridba költözött, Federico MadridA Garcia Lorca olyan emberek társaságába tartozik, akiket később a huszadik századi művészet klasszikusainak hívnak. Közülük a leghíresebb Salvador Dali és Luis Bunuel. Lorca versei ismertek és igényeltek voltak a spanyol fővárosban, ami kreatív együttműködést tett lehetővé az Eslava Színháznál. Ennek a csapatnak a rendezője, Martinez Sierra javaslatára írja a "Boszorkányok és pillangók" című darabot, amelyet 1920-ban sikeresen rendeztek.
A nyugat-európai művészeti világ számáraa huszadik század húszas és harmincas éve nagy változások korszaka volt. Számos, az évszázadok óta kialakult tradicionális forma forradalmi átgondoláson és pusztításon ment keresztül. Társaival és társaival együtt Federico Garcia Lorca volt a folyamat központjában. Életrajza elválaszthatatlanul kapcsolódik a művészi avantgárd történetéhez. Lehetetlen nem megjegyezni az új művészet alkotóinak egymásra gyakorolt kölcsönös hatását.
Az egyik legfényesebb költészeti gyűjteményeGarcia Lorca szentelte a cigány romantika világát. Spanyolország déli provinciáinak hagyományos kultúrájában a cigány alkotóelem mindig méltó helyet foglal el. Garcia Lorca verseiben azonban a cigányvilág jellegzetes képei új színekkel képesek voltak ragyogni.
A vágy, hogy valamilyen módon átjusson az óceánhozA diplomákat sok ember tapasztalt kreatív szakmákban. Az európai szellemi elit jelentős része az Atlanti-óceán másik oldalán találta magát, a II. Világháború közelgő katasztrófájának előrejelzésével. De Federico Garcia Lorca már jóval azelőtt Amerikába ment, mielőtt a tankpályák összeomlottak volna az európai utak mentén. A költő számára ez a látogatás új kreatív horizonton való áttörés kísérlete volt. Nehéz megmondani, mennyire szándékoztak megvalósítani ötleteit, ám New Yorkban a költő keményen dolgozik és új könyveket publikál.
A harmincas évek elején az ibériai nyelvenA félsziget növekvő politikai zavarok. Federico Garcia Lorca visszatérése Amerikából ebben a folyamatban egybeesett. De visszatért a szülőföldjébe, mint ismert író és drámaíró, akinek a színészei mindig színházi sikerek voltak. 1931-ben felkérték a költőt a „La Baccarat” hallgató színház vezetésére. A javaslat elfogadásával Garcia Lorca egyesíti az igazgatási tevékenységeket az intenzív irodalmi munkával. Ebben az időszakban két darabot írt, amelyeket belefoglaltak a spanyol irodalom arany alapjába - "Bernarda Alba háza" és "Véres esküvő". Előtt sok új ötlet létezett, amelyek soha nem voltak szándékozva megvalósulni.
A gyorsan lángoló egészSpanyolország polgárháborúja, Federico Garcia Lorca egyik együttesen sem fejezte ki együttérzését a harcoló felek között. Talán azt hitte, hogy ha a harc felett tartózkodsz, a barikád mindkét oldalán biztonságban lehet. De csak akkor értette meg hibája teljes mélységét, amikor már lehetetlen volt valamit megjavítani. Garcia Lorca nagyon jól tudta, hogy Granadat elfogták a spanyol fasiszták, amikor 1936 augusztusában szülőföldjébe ment. Ennek a ténynek azonban nem tulajdonított jelentős jelentőséget.
Но достоверно выяснить сегодня невозможно не nemcsak a költővel szemben vádolt, hanem az is, hogy hol volt a kivégzés helye és a sír. A költő testét nem fedezték fel 2008-ban a harmincas évek sírjainak megnyitásakor. És ez a tény megerősíti a jelenlegi verziót, miszerint Federico Garcia Lorcát nem lőtték le. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a költő elmenekült a halálból, és nyom nélkül eltűnt a polgárháború nyomában.