Nehéz elképzelni valami pótolhatatlantaz emberiség számára, mint a szén. Használata annyira multifunkcionális, hogy néha egyszerűen meghökkent. Ilyen pillanatok alatt kétségbeesetten kúszik a kétség, és a fejemben logikus kérdés hallatszik: „Mi?” Vajon szén ?! ” Mindenki hozzá van szokva, hogy a szént csak éghető anyagnak tekinti, de valójában alkalmazási köre olyan széles, hogy egyszerűen hihetetlennek tűnik.
A szén megjelenése a Földön utaltávoli paleozoikus korszak, amikor a bolygó még mindig a fejlesztési szakaszban volt, és teljesen idegen megjelenésű volt számunkra. A szénvarratok kialakulása körülbelül 360 000 000 évvel ezelőtt kezdődött. Ez elsősorban az őskori tározók alsó üledékeiben történt, ahol a szerves anyagok több millió év alatt felhalmozódtak.
Egyszerűen fogalmazva: a szén az óriástest maradványaiállatok, fatörzsek és más élő szervezetek, amelyek az alsó részre süllyednek, a vízoszlop alatt lebomlanak és szorulnak. A képződés folyamata meglehetősen hosszú, és legalább 40 000 000 évig tart a szénvarrás kialakítása.
Az emberek régóta rájöttek, milyen fontos ésA kőszén elengedhetetlen, tulajdonságait és alkalmazását viszonylag nemrégiben sikerült értékelni és alkalmazni ilyen skálán. A szénlerakódások nagyszabású fejlesztése csak a XVI-XVII. Században kezdődött. Angliában, és az extrahált anyagot főleg öntöttvas olvasztására használták fel, amely a fegyverek gyártásához szükséges. De a mai szabvány szerint történő előállítása annyira jelentéktelen volt, hogy ipari névnek nem nevezhető.
A nagy kiterjedésű bányászat csak közelebb kezdődöttszázad közepe: Az iparosodás fejlesztésekor a szén egyszerűen szükségessé vált. Használata azonban abban az időben kizárólag az égésre korlátozódott. Most a világszerte bányák százezrei működnek, napi több termeléssel, mint a 19. században.
A szénvarratok lerakódása több kilométer mélyre is kiterjedhet, kiterjedve a földre, de nem mindig és nem mindenhol, mert tartalma és megjelenése szempontjából heterogén.
Ennek a kövületnek 3 fő típusa van: antracit, barnaszén, valamint a tőzeg, amely távolról nagyon hasonlít a szénre.
Az antracit a legrégebbi képződmény a bolygón.ilyen jellegű, a faj átlagéletkora 280 000 000 év. Nagyon kemény, magas sűrűségű és széntartalma 96-98%.
A barna szén keménysége és sűrűsége akicsi és széntartalma. Instabil, laza szerkezetű, és vízzel túltelített, amelynek tartalma akár 20% -ot is elérhet.
A tőzeget egyfajta szénnek is nevezik, de még nem alakult ki, tehát ennek nincs köze a szénhez.
Most nehéz elképzelni egy újataz anyag hasznosabb és praktikusabb, mint a szén, amelynek alapvető tulajdonságai és felhasználása megérdemlik a legmagasabb minősítést. A benne lévő anyagoknak és vegyületeknek köszönhetően ez egyszerűen nélkülözhetetlenné vált a modern élet minden területén.
A szén összetevője így néz ki:
az illékony anyagok átlagos tartalma eléri a 35–40% -ot;
az átlagos hamutartalom nem haladja meg a 15-18% -ot;
az átlagos nedvességtartalom 12-15%;
az átlagos kalóriatartalom 5500-7000 kcal / kg.
Mindezek az alkotóelemek szénből készülnek,amelynek alkalmazása és felhasználása annyira multifunkcionális. A szénben található illékony anyagok gyorsan meggyulladnak, amelyet magas hőmérséklet követ. A nedvességtartalom leegyszerűsíti a szén feldolgozását, a kalóriatartalom nélkülözhetetlenné teszi a felhasználást a gyógyászatban és a kozmetikában, maga a hamu értékes ásványi anyag.
Az ásványok felhasználása eltérő. A szén eredetileg csak hő, majd energia forrása volt (a víz gőzzé vált), de ebben a tekintetben a szén lehetőségei egyszerűen korlátlanok.
Тепловую энергию от сжигания угля преобразовывают elektromos kémiai termékekből készülnek, és folyékony üzemanyagot extrahálnak. A szén az egyetlen kőzet, amelyben olyan ritka fémek, mint a germánium és a gallium vannak szennyeződések formájában. A kokszkemence-gázt extrahálják, amelyet benzolmá dolgoznak fel, amelybõl a kumarongyantát használják, amelyet mindenféle festék, lakk, linóleum és gumi elõállításához használnak. Aromás szénhidrogéneket, fenolokat és piridin bázisokat szénből nyernek. A feldolgozás során a szént használják vanádium, grafit, kén, molibdén, cink, ólom és még sok más értékes és pótolhatatlan termék előállításához.
