Vészhelyzet (vészhelyzetek) rövidítés alattmegérteni egy bizonyos negatív helyzetet, amely bizonyos tényezők környezetre gyakorolt hatása eredményeként alakult ki. Eloszlásuk területe kistérségenként változhat egész városokon, országokon, vagy elméletileg még az egész világon is. A származástól függően az ilyen helyzeteket több csoportra osztják. Minden csoport viszont több hasonló vészhelyzet leírását is tartalmazhatja egyszerre.
A szélsőséges körülmények okaikülönféle balesetek válhatnak át gyárakban és vállalkozásokban (különösen a vegyiparban, a katonai vagy más potenciálisan veszélyes iparban részt vevők). Szintén itt fel kell sorolni a katasztrófákat és természeti katasztrófákat, a káros vagy abnormális természeti jelenségeket, az antropogén és antropogén eredetű egyéb baleseteket. Általános szabály, hogy a vészhelyzetek többszörös negatív következményekkel járnak: bizonyos fokig károkat okoznak a természeti környezetnek, az emberi egészségnek vagy azok tulajdonának.
A természeti vészhelyzetek típusai
A természetes vészhelyzetnek vanugyanazok az általános kritériumok, mint más típusú vészhelyzetek esetén. Különösen lehet helyi vagy elterjedhet egy meglehetősen nagy területen. Az egyik jellegzetes vonás a spontán előfordulása. Ennek magában kell foglalnia a potenciálisan veszélyes geológiai jelenségeket (süllyedés, vulkanikus aktivitás), tőzeg- és erdőtüzek, intenzív meteorológiai jelenségek (például viharok, nagy jégeső, hurrikánok, havazás, monszun esőzések vagy tornádók). A természetes természetű sürgősségi helyzetek közé tartoznak például a hidrológiai balesetek (áradások), a tömegpusztító kártevők, az állatok és emberek körüli fertőző járványok, a levegő vagy a víz környezetének összetételében bekövetkező változások.
A legtöbb nemzetközi osztályozásbanA környezeti veszélyhelyzeteket, ideértve a környezetszennyezést is, külön csoportba sorolják. Ennek a döntésnek az oka a környezeti katasztrófák vegyes eredete: közvetlen szerepet játszik egy személy közvetlen befolyása, míg hóvihar vagy hurrikán történik, függetlenül az antropogén tényezők hatásától. De a FÁK-országokban minden egy kategóriába tartozik. Tehát az ilyen katasztrófákat a természetes természetű vészhelyzeteknek is tulajdonítani kell. Tehát csak két fő csoport létezik: ipari és természeti veszélyhelyzetek.
A természetes természetű vészhelyzetek osztályozása Oroszországban
A tudomány és a technológia magas fejlõdése ellenére,az ember továbbra is védelem nélkül marad a természet hatalma előtt és megjelenése hajnalán. Ez különösen akkor nyilvánvaló, amikor a katasztrófa bekövetkezik a szokásos, bevett életmódunkba, és teljesen megváltoztatja azt. Az elmúlt évtizedek vészhelyzetek elemzése kiábrándító előrejelzéseket ad. A tudósok szerint az ilyen vészhelyzetek áldozatainak száma évente csak növekszik (átlagosan 8,5 százalékkal). Maguk a természeti katasztrófák 4,3 százalékkal rombolóbbak lettek. És ez annak ellenére, hogy meglehetősen fejlett rendszer működik a hasonló események előrejelzésére és megelőzésére a világon.
Ráadásul a mi korunkban ez már nyilvánvalóaz antropogén hatás mindazonáltal közvetett hatással van a vészhelyzetekre. Tragikus és látszólag véletlenszerű természeti katasztrófákat saját gondolatlan tetteink okozhatnak. Így az erdőirtás az idő múlásával növekedett az oroszországi árvizek gyakoriságában, és jelentősen kiszélesítette e veszélyes jelenség terjedési területét.
Összesen mintegy 30 országunkban vantermészeti jelenségek, amelyek potenciális veszélyt jelentenek az emberekre. Ezek közül a legnagyobb pusztító erő a viharok, hurrikánok és tornádók. Az erős esők, földrengések, földcsuszamlások és lavinák különösen veszélyesek a hegyvidéki területeken. Az erdőtüzekkel évente harcolni kell a taiga területén. A nem megfelelően fejlett figyelmeztető rendszer miatt a fentebb leírt jelenségek sokasága még veszélyesebbé válik.
A statisztikák szerint leggyakrabban vészhelyzetek vannaka légköri eredetű (28%), a földrengések (24%) a második, a szezonális árvizek (19%) a harmadik helyen vannak. Ugyanakkor Oroszország teljes területének körülbelül negyven százalékát teljes jogú szeizmikus veszélyzónának tekintik. Ismert, hogy a földrengés az egyik legsúlyosabb természeti katasztrófa, amelyet nagyon nehéz megjósolni. A legtöbb esetben ez kudarcot vall. A helyzetet bonyolítja az a tény, hogy ezeken a területeken néhány nagy sugárzási és kémiailag veszélyes tárgy található.
