A második világháború után ilyen halott volta „fasizmus” szó egyértelműen negatív jelentést kapott, és most ezt a kifejezést sokat visszaélik, politikai ellenfeleit felhívva és megnevezve őket. Másrészről, az abszolút szörnyű jelenség ilyen homályos meghatározása lehetővé teszi az ultrajobboldali pártok újraélesztését, amelyek azonban nem nevezik magukat úgy, hogy bár doktrínájukban nagyon közel állnak a fasizmushoz, vagy tartalmazzák ezen ideológia egyes elemeit. De vajon könnyű-e egyértelműen meghatározni, mi a fasizmus, és felvázolni e kifejezés határait?
Klasszikus fasizmus, vagyis a szűk történelembenennek a szónak a jelentése, 1922-ben domináns lett Olaszországban a híres "Római kampány" Benito Mussolini fekete ing után. A "fasizmus" név olasz gyökerekkel rendelkezik, amelyek a "fasco" (fascio) szóból származnak, vagyis egy társaságból, egy unióból. A Mussolini által vezetett radikális politikai szervezetet Harci Uniónak (Fascio di combattimento) hívták. A Fascio-t viszont a latin fasiszttal (csomó, köteg) társítják - ez volt a licencek, a Római Köztársaság őreinek tiszteletbeli fegyverének neve. Mellesleg, a fasciák még mindig vannak jelen az állami hatalom szimbólumaiban néhány országban (például az orosz szövetségi végrehajtó szolgálat emblémájában). De a szimbólumok szimbólumok, és ma már szokás, hogy a német nácik svastikáját e mozgalom szimbólumának tekintik. De mi a fasizmus ideológiája, és melyek ezen ideológia főbb jellemzői?
A fekete ing mozgását meg lehet neveznihatározottan tekintélyelvű, nacionalista, és a szélsőséges erőszakot is használja a politikai küzdelem normális formájaként. De például az antiszemitizmus és a rasszizmus az olasz fasizmusban nem álltak ideológiájuk élvonalában, amint a német nácik esetében volt. Mivel azonban az olasz fasiszták egyértelműen jobboldali orientációval rendelkeztek, a bal pártok szükségesnek tartották ezt a politikai ideológiát megjelölni, néha túlságosan túl messzire mentek és ellenfeleiket, még a bal táborban lévő riválisokat is felhívták, például egyes kommunisták a szociáldemokratákat „társadalmi fasiszta” -nak hívták. A Komintern VII. Kongresszusán a fasizmus klasszikus „bal” meghatározását Georgy Dimitrov adta: „... ez a pénzügyi tőke reakciós struktúrájának terrorista diktatúrája ... A külpolitikában a fasizmus šovinizmus a legszembetűnőbb formájában, amely más nemzetek méhgyűlöletét termeli”.
Ez a meghatározás azonban nem teljesen világose mozgalom ideológiájának sajátosságai kiemelésre kerülnek, ami megakadályozza minket abban, hogy egyértelműen meghatározzuk, mi a fasizmus. A modern tudomány megpróbálta pótolni ezt a hiányosságot, és összeállította azon tulajdonságok listáját, amelyek jelenléte a párt programjában vagy ideológiájában lehetővé teszi számunkra, hogy fasisztának hívjuk. Ez a lelkes anti-kommunizmus, a radikális nacionalizmus és még a szélsőségesség, a militarizmus, a tradicionalizmus, a vezetõség, a statisztika, a „titulus nemzet” felmagasztalása és a nemzeti kisebbségek nyílt diszkriminációja, a populizmus elemei és a nyilvánosság számára a védelem deklarálása (mindazonáltal sok párt elköveti ezt a bûnt). De a hatalomra kerülő fasiszta párt fő megkülönböztető jegye a totalitarizmus, vagyis az állam teljes irányítása, amely az emberi élet minden szférájába behatol.
A fasizmus tulajdonságainak ilyen meghatározása azonban adaz a képesség, hogy sok nacionalista pártot és rezsimet ilyen szóval felhívjunk (például az afganisztáni tálib rezsim), sőt még a zsidó fasizmusnak is ezt a kifejezést hozza a helyszínre, alkalmazva azt Izrael állam nyíltan megkülönböztető politikájára.
Megérteni (meghatározni), mi a fasizmus,elősegíti az ilyen rokon mozgások tanulmányozását, amelyek nagyjából egyidejűleg merültek fel az olasz klasszikus típusú mozgásokkal, amelyekkel Mussilini együttműködött, vagy akik a fekete ing mozgását mutatták be saját harcuk példájává. Németországban a nemzetiszocializmus (vagy a nácizmus), Spanyolországban a falanxizmus és a francoizmus, Portugáliában - az Új Állam, Magyarországon - "Keresztezett nyilak", Romániában - "Vas Gárda", Brazíliában - az integrizmus (bár ideológiájában) nincs rasszizmus), a fasizmus bolgár, osztrák, japán és belga változatai.
