A kereskedelmi társaságok státusza növekszik, haértékpapírjaik tőzsdei kereskedésbe történő bevezetése. Az üzleti világban azonban vannak hullámvölgyek. Előfordul, hogy a kereskedési szintek kénytelenek végrehajtani a részvények kivezetése néven ismert eljárást. Ez általában a vállalkozás gazdasági teljesítményének súlyos romlásának következménye.
A felsorolás többlépcsős eljárástársaságok értékpapírjainak forgalomba hozatalát a tőzsdén. A kifejezés egy angol szóból származik, amely fordításban "lista". A tőzsdei bevezetés folyamatának kötelező része egy olyan társaság pénzügyi helyzetének alapos és átfogó ellenőrzése, amely azt állítja, hogy kibocsátóként (a részvényeit a tőzsdén forgalmazó cég) vesz részt a pénzügyi piacon.
A tőzsdei oldalak únárajánlatok. Ide tartoznak olyan társaságok értékpapírjai, amelyek megfelelnek a tőzsde által a kibocsátók számára előírt követelményeknek. Általánosan elfogadott gyakorlat, hogy a részvényeket jegyzett listákon kategorizálják. Az értékpapírokat csoportokba egyesítik, a tőzsdére bevezetett vállalatok megbízhatóságától és pénzügyi teljesítményétől függően. További kritériumként a részvények likviditását veszik figyelembe.
A vállalatok arra törekszenek, hogy részeseivé váljanak a folyamatoknaktőzsdén előforduló tőkeemelés és státuszuk növelése érdekében. Azok a kibocsátók, amelyek szigorú ellenőrzésen estek át a tőzsdei bevezetés előtt, elnyerik a potenciális befektetők és üzleti partnerek bizalmát. Ezenkívül azokat a társaságokat, amelyek részvényeivel szervezett tőzsdén kereskednek, a tőzsde vezetése folyamatosan figyelemmel kíséri. Pénzügyi állapotuk bármely jelentős változásáról a nagyközönség azonnal tud. Ha bármely vállalat üzleti tevékenysége hanyatlásnak indul, a tőzsde kezdeményezheti a tőzsdei kivezetést. Ez azt jelenti, hogy a kibocsátót kizárták a jegyzési listákból, és részvényeit eltávolították a kereskedésből.
Az előzetes szakaszban az arra vágyó cégekrészvénypapírjaik kihelyezésének elvégzéséhez kérelmet kell benyújtani a tőzsde vezetőségéhez. Az állami részvénytársaság és a tőzsde képviselői megállapodást írnak alá a vizsgálatról.
A társaság biztosítja a csere szakemberek felvételétértékpapírok alapító okmányaikba és számviteli jelentéseikbe Szakértők vizsgálják a kibocsátó üzleti nyereségességét, az alaptőke változásának előzményeit és a részvénytársaság jelenlegi pénzügyi kötelezettségeinek teljesítésére való képességét. A szakemberek munkájának eredményeit a tőzsde speciális ajánlattételi bizottsága gondosan mérlegeli, amely meghozza a végső döntést. Azok a vállalatok, amelyek csak a követelményeknek felelnek meg, belátható időn belül külön listára kerülnek, akik a listára várnak.
A kibocsátók piacra bocsátásának szigorú eljárásaértékpapírok teljes mértékben védhetők. A többlépcsős ellenőrzések egyfajta szűrőként szolgálnak, amelyek nem teszik lehetővé a kétes és megbízhatatlan részvénytársaságok bejutását az országos tőzsdére. A törvénynek megfelelően a tőzsdén nem jegyzett társaságok értékpapírjaival csak a tőzsdén kívüli piacon lehet kereskedni. A részvényekkel nem szisztémás tranzakciókat az állam nem szabályozza, és semmilyen garanciát nem vállalnak a biztonságra.
Az árajánlatokban szereplő kibocsátók,kötelesek az aukció szervezőit gazdasági tevékenységük minden vonatkozásáról részletesen tájékoztatni. A tőzsde a részvénytársaságoktól kifizetéseket kap a tőzsdei bevezetési eljárásért és a pénzügyi mutatók utólagos ellenőrzéséért.
Szervezettek százai vannaktőzsdei platformok. Egy részük nemzetközi státusszal rendelkezik, mások nemzeti szinten foglalkoznak az értékpapírokkal. Az ajánlati listákra való felvétel szabályai tőzsdénként változnak. A jó hírű piacok rendkívül magas követelményeket támasztanak a vállalatok tőkéjével és vállalatirányításával szemben.
Egy további feltétel gyakranbizonyos számú piaci döntéshozó kötelező jelenléte, akik készek folyamatosan fenntartani az értékpapírok likviditását. Néhány kialakulóban lévő csereprogram liberális hozzáállást mutat a pályázók listázásával kapcsolatban. Elismerik, hogy olyan vállalatok részvényeivel kereskednek, amelyek nem képesek átadni a listát a vezető tőzsdéken.
A mai világban rendszeresen tapasztalhatógazdasági válságok és sokkok, még a legmegbízhatóbb és legstabilabb vállalkozások is nehéz helyzetbe kerülhetnek. Ha az egyes vállalatok pénzügyi helyzete komoly aggályokat vet fel, a tőzsde külön bizottsága dönt a kivezetés szükségességéről. Ezt tekintik a kibocsátó számára a legszomorúbb befejezésnek. Gyakran ezt az intézkedést alkalmazzák csőd és pénzügyi kötelezettségek elmulasztása esetén.
A tőzsdei kivezetés a kibocsátó kizárása az eljárásbóljegyzési listák és az értékpapírok tőzsdei szabad forgalmának megszüntetése. Néha ez a folyamat pusztán technikai jellegű lehet. A tőzsdei kivezetés nem egyoldalú döntés, amelyet a kereskedési szint vezetése hoz. Bizonyos esetekben maga a kibocsátó kezdeményezi. Ha a társaság által a tőzsdei bevezetésből származó előnyök nem igazolják a kapcsolódó költségeket, a részvényesek kivonhatják a részvényeket. Ez az önkéntes döntés nem feltétlenül a kibocsátó pénzügyi problémáinak eredménye.
