Régóta létezett hazánkbana téli időre való áttérést sokan csak úgy tekintették, mint lehetőséget arra, hogy reggel aludjanak még egy órát. Természetesen, amíg a test hozzászokik. Az alvás szerelmeseinek kissé nehezebb volt a nyári időszámításhoz való fordított átmenet. Sok ilyen átmeneti váltás azonban hosszú ideig zavartalan, és gyengült immunitású embereknél a betegségek kockázata egyáltalán növekszik. Az elmúlt években az új rendszerhez való megszokás több napot igényel. Az utóbbi években egyre inkább hallani lehetett, hogy az évente kétszer nem igazán könnyű alkalmazkodni az új időhöz. És ha egy falusi lakó nagyobb egyetértésben él a biológiai órával, akkor a városi hivatal munkatársa minden egyes kézbesítés után egy hétre panaszkodik gyengeségére és egészségromlására (úgy tűnik, hogy több órányi repülés több időzóna megváltozásával nem számít). Próbáljuk kitalálni, hogy az ilyen panaszok indokoltak-e, mikor és miért törölték a téli időszámításra való áttérést, és hogy visszatérnek-e.
Ötletek a természet „becsapására” és így továbbHasználja ki a napfényt, még az ókori Rómában is létezett. Benjamin Franklin javasolta, hogy takarítson meg időt és gyertyákat. A hivatalos verzió szerint a németek az első világháború alatt kezdték el az órát nyári időszámításra váltani, és ezzel összekapcsolódtak a vágy, hogy meghosszabbítsák a hadviselés nappali óráit. Már a békeidőben más európai országok is hasonló tapasztalatokat szereztek; az Egyesült Államokban az ilyen években csak egyszer próbálkoztak, de később Amerika is hasonló gyakorlatra váltott. Az egy órás tavaszi időeltolódást egy speciális rendelettel rögzítették a Szovjetunióban, és 1930-ig tartott. Ezután visszatért a téli időre, és 1981-ig a kezeket már nem fordították le.
Előnyös-e az időzónák ilyen változtatása?Annak ellenére, hogy az energiamérnökök minden bizonyságot nyernek annak alkalmazhatóságáról, a közelmúltban tanulmányozták egy ilyen változás hatását az emberi egészségre és az esetleges gazdasági veszteségeket az emberek jólétének romlása miatt. Majdnem 100 évvel ezelőtt még a német parasztok ellenálltak a biológiai órával ellátott „játékok” ellen, amelyek közvetlenül befolyásolták az állatállomány betakarítását és egészségét. Még akkor is, kutatás nélkül, egyértelmű volt, hogy nem valószínű, hogy veszteség nélkül becsapja a természetet.
Amikor 2011-benmegszakították a téli idõszakra való áttérést, elkezdték beszélni arról, hogy biológiailag „helyesebb” volt, és nem a nyári idõ. Hirtelen a nyilak bármelyik fordításának ellenfelei érezték a különbséget. Sokan szerint a téli időre történő végleges átmenet hozzájárulna az őszi egészség javulásához. Statisztikai felmérést végeztek, amely kimutatta, hogy Oroszország lakosságának körülbelül egyharmada támogatja a csillagászati, azaz a téli időhöz való visszatérést, és van még egy megfelelő számla. A válaszadók egyharmada kifogásolja egy ilyen kezdeményezést, ugyanakkor azok száma, akik még nem döntöttek el véleményről.
Oroszországot követve állandó nyári időbennéhány szomszédos állam szintén átlépte, különösen Fehéroroszország és Ukrajna. Sok FÁK és a balti szomszédok egyáltalán nem fordítják a nyilakat. A legtöbb európai országban megőrzik az óraátadás hagyományát. Fokozatosan megszokjuk, hogy az időbeli különbség a többi állammal szemben instabil. Különösen óvatosnak kell lennie a külföldi utazások tervezésében, mivel más országok téli időszámításának változása megváltoztathatja a szokásos időzóna-különbséget.
Bárhogy is legyen, az összes beszélgetés ellenérea téli időbe való visszatérés nem várható a közeljövőben. Az Orosz Föderáció kormánya nem zárja ki ezt a lehetőséget, de 2012 őszétől nem terveznek változtatásokat, és a kérdés nyitott marad.
