Nem olyan régen, Oroszország csatolt új(régi) területek - Szevasztopol és Krím városa. A félszigetnek hosszú és zavaró demográfiai története van. Annak kiderítéséhez, hogy hány lakos él Krímben, kevés tény áll rendelkezésre. Részletekre van szükség, néha gyászos és tragikus. Rendben. Krím egy multinacionális régió. A nemzetiségek listája több mint száz elemet tartalmaz. A Krím lakosságának számát természetesen nem mindenki befolyásolja, hanem csak számos nemzet.
Utolsó alkalommal a pontos számlálást elvégeztéktizenhárom évvel ezelőtt. Aztán a félsziget 2 024 056 polgár lakott, akik nemzetiségűek. Legtöbbjük orosz. Meg kell jegyezni, hogy a hivatalos adatok szerint a népesség folyamatosan csökken. Azokat az indikátorokat, amelyek az 1989–2001 közötti demográfia jellemzik, valódi katasztrófának hívják. Ez alatt az idő alatt a Krím lakóinak száma közel 400 ezren csökkent! Ez az arány relatív, mivel a krími tatár lakosságának a megadott időszakban bekövetkezett újratelepítésének hátterében bekövetkező visszaesést jellemzi. A tényleges visszaesés sokkal magasabb.
A krími népesség tanulmányozása nem lehetségesolyan eseményekre utalnak, amelyek meghatározták a demográfiai helyzetet. Az oroszok nagyon régen kezdtek itt élni, még a tizedik században. Ismert, hogy a Tmutarakan Hercegséget a félsziget területén hozták létre. A szlávok akkor nem gyakoroltak nagy hatást a krími lakosok számára. A legtöbb krími tatár, görög és mások. 1771-ben az oroszok alaposabban fejlesztették a területet, miután itt vezettek be csapataikat. Két évszázad alatt megváltozott a népesség nemzeti összetételének aránya, mivel sok oroszországi bevándorló új földeket fejlesztett ki, és az Oszmán Birodalom alanyai Törökországba költöztek. A múlt század elejére az oroszok voltak a domináns nemzet a félszigeten (41,2%), míg a krími tatárok aránya 28,7% -ra esett vissza (87,8-ról).
A második világháború eseményei befolyásoltáka félsziget tényleges lakossága. A politikai döntések eredményeként egyes népeket kitoloncoltak más területekre. Ha figyelembe vesszük azokat a tényeket, amelyek szerint több mint 309 ezer embert bocsátottak ki, akkor csodálkozhatunk, hány lakos volt Krímben áruló. Ez egyáltalán nem igaz. Ezeket az embereket áthelyezték Közép-Ázsiába a határ közelében fekvő területek feszültségének csökkentése érdekében. Az ország harcolt, a kockázatok túl súlyosak voltak. Összesen 380 ezer ember maradt a félszigeten. Megkezdődött a félsziget új feltöltése a szláv nemzetiségű telepesekkel. 1959-re már több mint egymillió ember volt. A következő években az oroszok és az ukránok aránya az összes számban fokozatosan megváltozott. Ez utóbbi aránya kissé nőtt. Bármely nemzetiségű lakosság nagy része az oroszot anyanyelvének tekinti.
A krími lakosok száma újra megnőttnövekedés a hatvanas évek óta. Fokozatosan a deportált lakosság visszatért a félszigetre. Jelentős szám növekszik a múlt század vége felé. Tehát 1999-ben több mint háromszázezer ember költözött Krímbe. Egy ilyen lenyűgöző szám ellenére a krími lakosok száma csökkent. Ez valószínűleg a romló ország teljes lakosságát érintő nehézségek miatt. A természetes növekedés pozitív mutatója csak 2012-ben volt rögzítve. Ezt megelőzően a népesség folyamatosan csökkent, mivel a halálozás meghaladta a születési arányt.
Van egy másik válasz a kérdésrehány lakos él Krímben. A félsziget nagyon népszerű üdülőhely. Ezért népessége nyáron folyamatosan, kb. Hatmillióval növekszik. Ha ezt a számot a statisztikák nem veszik figyelembe, akkor ez befolyásolja a gazdaságot. A helyzet az, hogy ezt az "ideiglenes" lakosságot táplálni kell, hogy kielégítse háztartási szükségleteit, szórakoztasson és így tovább. A legnehezebb a kényelem kérdése. A helyzet az, hogy nincs elég víz a félszigeten, hanem a szárazföldről érkező csatornákon keresztül szállítják. Ezért egy ilyen nagyszámú nyaraló érkezése tetszik a krími embereknek, de túlterheli a közműveket, ami folyamatosan veszélyezteti a környezeti robbanást. Sajnos ennek a fontos életkörnyezetnek a nagyszabású rekonstrukciójára nem került sor, miközben a félsziget Ukrajna részét képezte. Eddig sok faluban nincs vízellátás. Igényeik szerint a lakosok kutakat lyukasztanak. Töltésük szintén problematikus, mivel a száraz időszakban a víz ötven méter alá esik.
Azt gondolhatnánk, hogy a terület átmenete aaz egyik állam a másikra hatással lesz a népességre. Ez a vélemény azonban téves. A hivatalos adatok szerint csak néhány ezer katonai személyzet, a speciális szolgálatok dolgozói távoztak a félszigetről. Az emberek túlnyomó többsége örömmel fogadja el az új állampolgárságot.
