A társadalom társadalmi rétegződése képviselia társadalom hierarchikus szervezete és rétegezése (rétegek), a társadalmi intézmények halmaza és azok közötti kapcsolat. A rétegek számos olyan embercsoportot képviselnek, akik helyzetükben különböznek a társadalom felépítésében.
A tudósok szerint a társadalmi rétegződés az emberek társadalmi és természetes egyenlőtlenségein alapszik. Ezenkívül a felmerült egyenlőtlenségi kritériumokat a szerzők eltérően értelmezik.
Tehát, K. szerintMarx, alapvető tényező a jövedelem szintje és az ingatlantulajdon. Ezekre a rendelkezésekre M. Weber hozzátette a köztudatot és az egyén hatalomhoz, politikához való tartozását. Pitirim Sorokin társadalmi rétegződése elmélete szerint a megosztás a kiváltságok és jogok, kötelességek és felelősségek egyenlőtlen eloszlásán alapul. Véleménye szerint a nyilvános térnek más megkülönböztetési kritériumai is vannak. Tehát a szétválasztást szakma, állampolgárság, vallási hovatartozás, nemzetiség és egyebek tehetik meg.
Történelmileg társadalmi rétegződéseka társadalom születésével. Az első államok megjelenésével a rétegződés még keményebbé válik, ám ezt követően a társadalmi fejlődés hátterében fokozatosan meglágyul.
A szociológia négy fő típust különböztet mega társadalom megosztása: kasztok, rabszolgaság, osztályok, birtokok. Az első három típus a zárt társadalmakra jellemző, az utolsó pedig a nyitott társadalomra vonatkozik.
A társadalmi rétegződés először megjelentvissza az ókorban, a rabszolgaság idején. Ennek az egyenlőtlenségnek két formája van: a klasszikus (a rabszolganak nincs joga, és a tulajdonos tulajdonában van) és a pátriárkás (a rabszolga a család fiatalabb tagjainak jogait élvezi). A rabszolgaság a közvetlen erőszak használatán alapult. Az embercsoportokat megosztották a jogok hiánya vagy jelenléte.
A második elválasztó rendszert hozzá kell rendelnikasztrendszer. A Casta egy olyan közösségi csoport, amelyben a tagság születéskor megy keresztül. Az élet során lehetetlen mozogni az egyik csoportból a másikba. Ehhez újjászületsz. Az ilyen társadalmi rétegződés Indiában gyakori. Ebben az állapotban a társadalom négy fő kasztra oszlik:
- papság (brahmanák);
- kereskedők (vaisyák);
- harcosok (kshatriyas);
- munkások, kézművesek, parasztok (sudrák).
Vannak még érintetlenek is. Nem tartoznak semmilyen kaszthoz, és alacsonyabb helyzetben vannak a társadalomban.
A harmadik rétegződés struktúrának meg kell lennieosztályba. A hagyatékokat olyan csoportokként határozzák meg, amelyek kötelességeit és jogait a szokások vagy törvények rögzítik, és amelyeket örökölnek. Általános szabály, hogy a társadalomban vannak nem kiváltságos és kiváltságos osztályok. Tehát a nyugat-európai társadalomban a papság és a nemesség a második kategóriába tartoztak. 1917-ig Oroszországban, a hátrányos helyzetű parasztok, a kiváltságos papság és a nemesség kivételével, egy félig kiváltságos kategóriát osztottak ki (például kozákok).
A társadalom megosztásának másik rendszereosztálybeli egyenlőtlenség. Lenin meghatározása szerint az osztályok olyan csoportok, amelyek eltérő helyzetben vannak a társadalmi termelés bizonyos struktúrájában. Az elkülönítést a termelési eszközökkel (nagyobb mértékben formálisan és törvény által rögzített formában) végzik, a társadalmi munkaszervezésben betöltött szerepüknek megfelelően, tehát a megszerzés módszereinek és a közjó részesedésének nagysága szerint.
A modern társadalomban a legszélesebb értelembenA szakemberek a rétegzés három szintjét különböztetik meg: a legalacsonyabb, a legmagasabb és a középső. A fejlett gazdaságokkal rendelkező országokban az átlagszint érvényesül, stabilitást adva a társadalom számára.
