Az önkormányzati reformok folyamatban vannakI. Péter nem különbözött következetességében és hatékonyságában. A városi és helyi hatóságok átszervezését maguk a tisztviselők akadályozták. Meg fogjuk magyarázni, hogy mi okozta a városi kormányzás új reformját, és hogy a meglévő reformnak milyen hiányosságait kell kijavítania.
Megkezdődött az 1. Péter városi kormányának reformjajóval az állam központi és magasabb hatóságainak tervezett átszervezése előtt. A reformok fő oka az államban kialakult új közönségkapcsolat, területének kibővítése és a végrehajtó hatalom új funkcióinak kijelölése volt, amelyet a helyi önkormányzat végzett a régiókban.
A helyi hatóságok átszervezését diktáltákidőigény. Oroszország megpróbálta elérni a Balti-tengert, az ország katonai igényei növekedtek. Az ősi vajdaság és az önkormányzat rendje nem tudta biztosítani az adóbegyűjtéssel és az ellenőrzött területeken történő toborzással kapcsolatos feladatok elvégzését. Az elsődleges feladat a feladatok megosztása a zemstvosok és a rendosztályok között, az európai városi kormányzás elemeinek bevezetése volt. Ezek a tényezők magyarázták, hogy mi okozta a városi kormányzás új reformját, és hogyan kellett működniük a megújult hatóságoknak. Ennek érdekében 1699-ben megindult az első városi reform.
A városi kormányzás reformja alatt:megkísérelték megreformálni az orosz városokat az európai vonal mentén, hogy ugyanazokat a jogokat biztosítsák számukra, mint a nyugat-európai államok városi tanácsai. Az orosz városok elhagyták a vajdaság alárendeltségét, és irányításuk átkerült a választható eszközökkel meghatározták a burmistákat. Burmeister kamara jelent meg a fővárosban, amely előtt a kisvárosi temetők beszámoltak az általuk beszedett állami adókról, illetékekről és illetékekről. Más városokban az ellenőrző karokat áthelyezték a Zemstvo kunyhókba, amelyeket szintén megválasztott burmisták vezettek.
Arról, hogy mi okozta az új városi reformotA menedzsment az első átalakulások kiábrándító eredményei alapján ítélhető meg. Az újonnan kialakított rendszer nem átlátszó és nem volt elég hatékony. A helyi hatóságok széttagoltsága nem tette lehetővé egyértelmű vertikális vonal felépítését. A zavart számos másodlagos szerv egészítette ki. Tehát I. Péter a választható ingatlanintézményekkel egészítette ki a bürokratikus hatalmat. Ezenkívül a polgári hatóságok mellett egy katonai adminisztráció volt a felelős az útlevél ellenőrzéséért és a közvélemény-adó beszedéséért, ezáltal megduplázva a polgári hatóságok néhány funkcióját.
Mi okozta a városi kormányzás új reformját? A fentiek alapján számos okot lehet megfogalmazni:
1720-ban az Orosz Birodalom új fővárosában létrehozták a főbírót, amelynek az összes megválasztott városi bíró alárendelt volt.
1721-ben rendeletet fogadtak el, amelybenfelvázolja a városi szerkezet új elveit. A városokat a lakosság száma szerint öt nagy osztályra osztottuk. A lakosságot „szabálytalan” és „rendes” állampolgárokra osztottuk. A „szabálytalan” polgárok között elsősorban a népesség legszegényebb rétegeinek képviselői voltak. A gazdag „rendes” állampolgárok korábbi kiváltságai maradtak.
Annak ellenére, hogy a hatóságok hűek a gazdagokhozA városlakók számára az új önkormányzati rendszer nem bizonyította hatékonyságát: az adminisztrációban továbbra is rugalmasak voltak a katonai-bürokratikus módszerek a problémák megoldására, és a növekvő központosítás nem tette lehetővé a választott testületek számára, hogy helyi politikát folytassanak.
