Szocialista rendszer kiépítése a SzovjetunióbanMeglehetősen nehéz körülmények között zajlott le. Egyrészt a kapitalista kör pozíciója megerősödött, másrészt a háború veszélye egyre növekedett. A náci Németország megsértette a nemzetközi szerződések feltételeit, aktívan fegyveresen fegyverkezve felkészülve a világ erőszakos újjáépítésének megkezdésére. A Távol-Kelet területein Japánnak volt ilyen célja, Afrikában, a Balkánon és a Földközi-tengeren pedig a fasiszta Olaszországban.
A jelzett hatalom folyamatosan próbáltterjessze ki befolyását más államokra. Tehát háború volt Etiópiában, Spanyolországban és Kínában. A katonai akciók az egész világon elterjedhetnek. Ilyen meglehetősen nehéz körülmények között nagy jelentőséget tulajdonítottak a szovjet kormánynak a fasiszta agresszorok elleni küzdelmének, az egyetemes béke támadásának és a kollektív biztonságnak.
A Szovjetunió hitelessége a békés politikának köszönhetően nőttkijelenti, hogy az eltérő társadalmi és gazdasági rendszerekkel rendelkező országok békés egymás mellett élnek. Nem kevésbé fontosak voltak a Szovjetunió által a szocializmus felépítésében elért sikerek. A polgári államok hatóságai, különösen azok, akiknek érdekeit agresszív fasiszta politika fenyegette, kénytelenek voltak ezzel számolni.
A világban 1919 óta léteziknemzetközi bajnokság. Az összetételét alkotó nemzetek külön chartát fogadtak el. Rendelkezései tükrözték az egyesület céljait és céljait. A Nemzetek Szövetségének létrehozása a hatalom közötti együttműködés fejlesztését tette szükségessé. A szervezet célja minden béke és biztonság biztosítása volt.
Miután elhagyta a Nemzetközi Ligát és NémetországotJapán lehetőséget kapott agresszív terveik végrehajtására. Addig a pillanatig minden impulzusukat bizonyos fokig visszatartották. Sőt, sok más ország is kifejtette véleményét, hogy a Szovjetuniónak a jelenlegi nehéz körülmények között be kell lépnie a Nemzetek Szövetségébe. A Szovjetunió a maga részéről minden rendelkezésre álló módszert igyekezett felhasználni a béke megteremtésére. E tekintetben a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága által a kollektív biztonság biztosítása érdekében tett intézkedések bevezetésére vonatkozó határozat olyan rendelkezéseket vetett fel, amelyek lehetővé teszik a Szovjetunió számára a Nemzetek Szövetségéhez való csatlakozást. Tervezték továbbá az agresszív támadásokkal szembeni kölcsönös védelemről szóló regionális megállapodás aláírását számos európai országgal.
A Szovjetunió 1934-ben csatlakozik a Nemzetek LigájáhozSzeptember 18. A rendezvény előtti héten harmincnégy ország nevében hivatalosan meghívták a Szovjetuniót. A Szovjetunió belépése a Nemzetek Ligájába némi fenntartással történt. Így a Szovjetunió bizonyos nézeteltéréseket fejezett ki a Charta számos rendelkezésével, egyes módszerekkel sértve egyes népek szuverenitását, különös tekintettel a faji egyenlőségre vonatkozó kötelezettségek hiányára, valamint a gyarmati mandátum rendszerére.
A Szovjetunió elfogadása ebbe az egyesületberámutatott a szocialista állam hatalmas autoritására. Így megtörtént a (jogilag nyilvánvaló) rendelkezés nemzetközi jogi konszolidációja, amely szerint a Szovjetunió részvétele nélkül nem lehetséges a nemzetközi élet kérdéseinek megoldása.
A Nemzetek Szövetségének részeként a Szovjetunió aktív harcot vezetett aa békét kereső hatalom frontjának kialakulása, valamint a kollektív biztonsági struktúra létrehozása. Ezzel párhuzamosan a szocialista állam folytatta kitartó békeharcát a leszerelésről szóló nemzetközi konferencián, mind az országok nemzetközi szervezetehez való csatlakozás után, mind azt megelőzően. Ugyanakkor a Szovjetunió javasolta a konferencia állandóvá tételét. A résztvevők azonban elutasították ezt a javaslatot. A szovjet diplomaták kezdeményezése azonban meglehetősen élénk reakciót váltott ki a demokratikus világközösség körében, amely helyesen tekintette a Szovjetunió tevékenységeit döntő tényezőként a világ biztonságának megerősítése terén.
