A Nagy Honvédő Háború (1941év, június 22.) - az a nap, amikor a náci Németország - az erőszakmentességről szóló megállapodás megsértésével - megszállta a Szovjetunió területét. Ezt a csatát Oroszország története során a legfélelõsebb és legnehezebb harcnak tekintik.
Hivatalosan a második világháború elejét nem jelentették be. Az ellenség hirtelen, vasárnap kora reggel betolakodott.
A második világháború kezdetére 2006 - ban került sorelőre kidolgozott részletes terv. Meg kell jegyezni, hogy a támadás előtt Németország rendelkezett az előzőleg elfoglalt európai országok emberi és ipari erőforrásaival. Ez természetesen megerősítette a németek katonai-gazdasági potenciálját.
A hirtelen és villámgyors kezdeteA "Barbarossa-terv" szerint a második világháború a Szovjetunió küszöbön álló vereségéhez vezetett. Németország egy rövid távú kampányban a legfontosabb politikai és ipari központok megragadását és a Szovjetunió európai részének annektálását tervezte. Hitler nem kételkedett a győzelemben. A Szovjetuniót instabil, gyenge államnak tekintette.
A fasiszta hadsereg parancsnoka mindenkinek megküldött voltutasításokat katonai egységeiknek, amelyek szerint minden német tisztnek azt kellett volna mondania, hogy a háború "Oroszország felszabadítása a szovjet igából". Ezen információk alapján a tiszteket figyelmeztették arra, hogy hallgatni kell az Oroszország ezt követõ állítólagos szétesésérõl.
A szovjet határ mentén koncentrálódtakkörülbelül öt és fél millió német tiszt (190 hadosztály), körülbelül ötezer egység katonai repülés és négy ezer tank, több mint negyvenhét ezer habarcs és fegyver. A történészek szerint ez a invázió legnagyobb hadserege.
A Szovjetunió rendelkezésére állt mintegy 170 főhadosztályok (körülbelül három millió katona). A fegyverek és felszerelések számát illetően sem a Szovjetunió hadseregének nem volt elegendő katonai kiképzése. Ezen túlmenően számos repülési és tartályképződményt átszerveztek vagy csak az alakítás folyamatában voltak. Az országnak nem volt elég szállítása, a kommunikáció nem volt elegendő. Új repülőgépek, tartályok és egyéb felszerelések modellek voltak fejlesztés alatt.
Az átalakulások szintén fontosakSztálin az ellenségeskedés kitörésének előestéjén. A hadsereg kapacitására a szovjet csapatok parancsnokainak tömeges elnyomása súlyos csapást kapott. Ezenkívül a német egységek nyilvánvaló előkészítő intézkedései ellenére a szovjet hadsereg mozgósítását, az egységek újracsoportosítását és harci készenlétbe állítását a német invázióig nem hajtották végre.
Amikor a támadás elkerülhetetlensége nyilvánvalóvá vált,Június 21-én este este parancsot küldtek a határőrizeti helyekre Zsukov vezérkari főnökötől és Timosenko népbiztostól. Az irányelv arról beszélt, hogy fel kell venni a lövöldözős pozíciókat, és riasztani kell az egységeket. Ez a parancs nem érte el a sok formációt, vagy akkor sem, amikor a katonai műveletek már megkezdődtek.
1941-ben, június 22-én négykor reggelA Hitler csapatok tüzérséget csaptak le a Szovjetunió határ menti területein, majd megszállták az országot. A német hadsereg három stratégiailag fontos területen harcolt - Kijev, Moszkva és Leningrád.
Egy váratlan támadás lehetővé tette Hitler hadseregéneka háború kezdeti szakasza jelentős előnyt szerez. A légitámadások és a tankok áttörései hozzájárultak az agresszív szovjet ország szárazföldi fejlődéséhez.
A második világháború kezdete:katasztrófát. Számos összeköttetés és határállomás elvesztek, miután megtették az első csapást magukra. Nagyon sok szovjet katonát kaptunk el. A csata megkezdése után Minsk egy héttel később esett le.
A Nagy Honvédő Háború legnehezebb körülményei ellenére a szovjet csapatok a csata első napjaitól hősiességet és bátorságot mutattak.