A tudomány szisztematikus ismeretea környező világ, amely tükrözi annak legfontosabb aspektusait. A tudomány segítségével az ember ma maximálisan kényelmes életet élhet. Az igazságkeresés mindig beágyazódott az emberekbe. A tudománynak azonban sok akadályon kellett átmennie, mielőtt az ember élvezheti gyümölcsét. Például a középkorban a haladás szintje lelassult, mivel a tudományos kutatás az egyháztól függött. A tudományos ismeretek elősegítik az emberi élet szellemi és anyagi oldalának jobb megvalósítását. Hogyan beszéltek a nagy emberek a tudományról?
A. S.Puškinnak egy olyan állítása van, amely teljes mértékben tulajdonítható a tudományról szóló idézeteknek. A híres orosz költő azt mondta: "A legszórakoztatóbb tudomány egy nagy ember gondolatainak követése." Valójában a zsenik és a nagy emberek mindig is felhívták a társadalom figyelmét szokatlan gondolkodásmódjukkal, a nem szabványos problémák megoldására való képességükkel. A pszichológusok évtizedek óta próbálják követni és rendszerezni a nagy emberek gondolkodási mintáit. Az intelligens és képzett ember gondolkodási folyamatának észlelése azt jelenti, hogy meg kell tanulni kreatív, nem szabványos módon gondolkodni, és ezért hatékonyabban kell megoldani az új problémákat.
S. L.Sobolev újabb csodálatos idézetet fűz a tudományhoz: "Minden tudományos munka a kudarc 99 százalékából áll, és talán csak egy százalék jó szerencse." Ezt az állítást a múlt és a jelen számos nagy tudós életrajza megerősíti. A tudomány nagyon kemény munka, amely kitartást és kitartást igényel. Ezen tulajdonságok nélkül lehetetlen a siker.
A történet ezt is jól szemlélteti.az izzó találmánya Thomas Edison által. Ez a tudós megkapta a híres becenevet - "Amerikából öntanult". Nehéz ezt elhinni, de a nagy kutató egyetlen évet nem tanult az iskolában. A legtöbb tanár bolondnak tartotta, és hajlandó indokolatlan álmokra.
Miközben a lámpa találmányán dolgozikEdison valódi csodákat mutatott a kitartásról - egyszer nem aludt egymás után 45 órát. Itt érvényes az A. F. Ioffe tudományára vonatkozó idézet: "A problémát nem az oldja meg, aki részleges sikerrel jár, hanem egy teljes kutató eredményt elérő kutató."
Milyen módon kitartott Edisontudományos kutatás? Közismert tény: a tudós mintegy hat ezer különféle anyagot kipróbált, hogy megtalálják a legjobbat az izzószál számára. Végül a kitartó feltaláló a legmegfelelőbbre - japán bambuszra - telepedett le.
Isaac Newton mondta:"Folyamatosan szem előtt tartom a kutatásem témáját, és kitartóan várom a pillanatot, amíg egy kis pillantás teljesen ragyogó fényré válik." A nagy tudósok és feltalálók fejének jellemzõit tanulmányozó pszichológusok fokozatosan arra a következtetésre jutottak, hogy kutatásaik tárgyának állandó intenzív monitorozása elõbb vagy utóbb ahhoz vezet, hogy egy izzó felgyullad a tudós fejében. „Eureka!” - mindenki emlékszik erre az Archimedes felkiáltásra, amikor hosszú mérlegelés után végre sikerült felfedeznie híres törvényét. A kreativitás a tudományban mindig az elmén belüli kreativitással kezdődik. Minden kézműves csak egy hosszú és intenzív képzés segítségével elsajátítható - és ebben Newton állítása igazolható.
A tudományról szóló alábbi idézet Louis Pasteurhoz tartozik:"A tudomány fejlődését a tudósok munkája és felfedezéseik értéke határozza meg." Valójában, ha egy tudományos eredmény nem szolgálja az emberiséget, akkor az teljesen céltalannak bizonyul. Miért van szükség találmányra, ha lehetetlen jelentős problémákat megoldani, betegeket gyógyítani és tudományos problémákat megoldani? Sajnos sok tudományban vannak olyan kutatási területek, amelyek semmilyen problémát nem oldanak meg.
Természetesen néhányan kifoghatják, hogy nem döntenekalkalmazott területeken az emberi tudás olyan területeit, mint a filozófia, a matematika. Ezek nem közvetlenül érintik a valós világot - egyetlen kvadratikus egyenlet sem segítette a beteget a halálos betegség felépülésében. Ezek segítségével azonban más tudományok fejlesztése is lehetséges. Niels Abel elmondta: "A matematika a tudós számára megegyezik a szikével az anatómus számára."
Híres idézet a humán tudományokról,M. Foucault tulajdonában: "A humán tudományok olyan személyre vonatkoznak, amennyire él, mondja, termel." Valójában a világ teljes ismerete nem szerezhető meg csak a természettudományok segítségével, döntő szerepük ellenére. A humanitárius ismeretek azonban lehetővé teszik az ember természetének megértését, a társadalmi folyamatok irányítását és a társadalom stabilitásának javítását.
L. tudósBoltzmann elmondta: "A természettudományok célja a természet erőinek felszabadítása." Valójában az összes természettudományos kutatás célja a valódi törvények feltárása, amelyek a természeti erőket mozgatják. Ilyen tudományok a fizika, a kémia, a biológia és mások. A nagy emberek tudományáról szóló idézetek segítenek megérteni, mi fontos az ilyen jellegű tudás szempontjából. Például D. S. Likhachev akadémikus figyelmeztet: "A tudomány fő ellensége a tudomány." Ezért nem a tudás megjelenésére, hanem az igazság megszerzésére kell törekednünk.
