Cikkünkben azt javasoljuk, hogy vegye fontolóra a lizoszómák funkcióját a sejtben. Ezen felül figyelni fogjuk ennek az organoidnak a céljára és felépítésére.
Mint már kiderült, a lizoszóma szerves részeaz egyes cellák egy része. És mindent, amit látunk, megérintetünk, és mi magunk is sok apró részecskéből álló konstruktor vagyunk. A sejt a Földön élő összes organizmus elemi szerkezeti egysége. Számos olyan tulajdonsága van, amelyek lehetővé teszik önálló létezését:
Nos, azt javasoljuk, hogy folytassunk az érdeklődésre számot tartó organoidra, figyelembe véve annak felépítését és a sejt lizoszómáinak működését.
Most részletesebben elemezzük ezt az organellátosztályozást ad. Mielőtt felsorolnánk és megvizsgálnánk a lizoszómák funkcióit egy sejtben, meg kell említeni a felfedezés rövid történetét. Ezeket a kis szemcséket de Duve tudós fedezte fel először egy májsejtben. Ez az esemény a XX. Század 50-es éveiben történt.
A lizoszóma olyan üreg, amely különfélehidrolitikus enzimek (80 fajnál többet számolhatnak). Egy membrán veszi körül, fontos tisztázni, hogy az egyetlen. Ezeknek az organelláknak a megjelenése nem azonos, a legtöbb esetben alakja kerek, átmérője nem haladja meg a 0,8 mikront.
A lizoszóma membrán nem azonos vastagságú, áteresztőképessége bizonyos feltételek hatására megváltozik. Tehát a laboratóriumok (vagyis a növekvő permeabilitás):
Az ellenkező hatást gyakorolja:
A különböző cellákban nem ugyanaza lizoszómák száma, legtöbbjük a fagocitózis funkcióval rendelkező sejtekben található. Példa erre a makrofágok vagy a fehérvérsejtek. Ide tartoznak azok is, amelyek képesek felszívódásra, szekrécióra és kiválasztásra. Ezek:
Most röviden a lizoszómák osztályozásáról. Két típusra oszthatók: elsődleges és másodlagos. Az elsődlegeseket kumulatívnak nevezzük. A másodlagos csoportok közül meg lehet különböztetni a következőket:
Most azt javasoljuk, hogy a lizoszómák néhány funkcióját izoláljuk a sejtben. Tehát ide tartozhat:
Most röviden ismertetjük e kifejezések jelentését. Később részletesebben elolvashatja a sejtes emésztést és az autofágiat. Most - arról, hogy milyen funkciót látnak el a lizoszómák a sejthalál során.
Ezt a folyamatot autolízisnek hívják.A lizoszóma membrán megsérülhet, ami az enzimek felszabadulásához vezet. Általános szabály, hogy nem teljesítik elsődleges funkciójukat, mivel egyszerűen deaktiválódnak a sejt citoplazmájában.
Egy sejt megsértése nem jelent problémát, de mi azha minden lizoszóma megsemmisíti a szerkezetét? Aztán magának a sejtnek a halála következik. Az autolízis egyik legegyszerűbb példája a békapofák farokának halála.
Korábban már említettük, hogy a lizoszómák működnek besejt emésztési funkció. Javasoljuk, hogy fontolja meg ezt a folyamatot részletesebben. Mint már említettük, a lizoszómákat két csoportra osztják, míg az emésztő vákuum szintén másodlagos. Végzi az emésztés funkcióját a sejtben. A fagoszóma és az elsődleges lizoszóma fúziójával alakul ki.
Az emésztő vákuum nagyobbméretei eléri az 1,2 mikront. Nagyon sok zárványt tartalmaz. Itt van a cellába eső anyagok feldolgozása. Gyakran előfordul, hogy hidrolízissel emésztik kis molekulatömegű részecskékké. Ez utóbbi könnyen átjuthat a lizoszóma membránon. Ezenkívül a sejtnek szüksége van rájuk, hogy új organellákat képezzenek.
És milyen funkciót hajtanak végre egy lizoszóma sejtben?Már mondtuk, hogy kinevezéseik között szerepel például az autofágia. Ezt a folyamatot az jellemzi, hogy az összetevők elfognak a sejtben és a lizoszómák elpusztulnak. Összesen 3 típusú autofágia van megkülönböztetve:
Az első esetben a lizoszóma törmeléket ésemészti őket energiává vagy építőanyagként. Ez a folyamat éhezéskor fordulhat elő. A makroautofágia során az autofagoszómák és a lizoszómák kombinációja fordul elő, ami autofagolizoszómák kialakulásához vezet. Az utóbbiban a lábcsövek maradványait emésztjük. A harmadik faj kizárólag emlősökben figyelhető meg stressz alatt. Az ilyen típusú autofágia esetén a fehérjék célzott transzportja történik a lizoszómákba.
