A szocializáció egy komplex folyamattanulmány. Ennek ellenére a szociálpszichológia aktívan fejlődik ebbe az irányba. A szocializáció kérdése és az, hogy az ember mely szakaszokban megy keresztül a kialakulási folyamatban, alapvetõ fontosságú ez a tudomány, valamint számos más, az emberi társadalmi élettel összefüggésben tárgyalt jelenség. És annyira változatos, hogy nehéz elképzelni, milyen lenne az életünk, ha mindent kitalálhatnánk. De valóban lehetséges? Alig. Egy dolog biztos: ha a társadalom egyszerű lenne, akkor hogyan unatkoznánk az életben, ugye?
Szóval, mik a személyiség stádiumai a folyamatbana formációod? Számos elmélet próbál választ adni. Ezek többsége nem ellentmond a többinek. Ugyanakkor minden pszichológiai iskola az ember szocializációját a saját szempontjából nézi. Valaki ezt a társadalmi csoportok helyzetéből veszi figyelembe. Ez az a társulás, amely közös célokkal, értékekkel rendelkezik. A társadalmat társadalmi csoportnak is nevezhetjük. Csak ebben az esetben tekinthető nagy társaságnak. Nincs nagy különbség, hogy az ember mely szakaszaiban megy keresztül a válás folyamatában. Fontos az, hogy a végpontot szinte mindig tudják. A szocializációs folyamat természetesen nem működik. Ebben az esetben egy személy marginális vagy dezocializált személynek tekinthető.
Mi a különbség a marginálisok és az emberek között?ki esett ki a társadalomból? A margónák a társadalom és a tőle elszigeteltség között vannak. Lehet, hogy nem élnek a társadalomban. Leggyakrabban nem örömmel fogadják őket. Annak érdekében, hogy valahogy túléljék, ezek az emberek saját csoportokat hoznak létre, amelyekben hasonló személyiségek egyesülnek. Képesek viselkedni eltérõ módon (a normától való eltéréssel) és akár bűncselekményben (a törvényeket sértve). Ebben az esetben azt mondhatjuk, hogy az emberek desocializálódtak.
De nem mindenki jön ilyen életbe.Vannak, akik elég nyugodtan folytatják a társadalmi beilleszkedést. Nagyon gyakran figyelembe veszik az alkalmazkodás révén történő szocializációs folyamatot. Számos elmélet létezik arról, hogy az ember mely szakaszokon megy keresztül a válás folyamatában. Fontosnak tartjuk az úgynevezett szociálpszichológiai szocializációt.
A személyiség szocializációjának három szakasza van:szülés előtti, munka és utáni munka. Az első stádiumot a legtöbb esetben a gyermekkor jellemzi, és mindaddig folytatódik, amíg az ember elkezdi gondoskodni saját magáról. Ha sikerrel jár, nincs szüksége a szülőkre a túléléshez, akkor beszélhetünk a szocializáció munka előtti szakaszának befejezéséről.
Ezt a stádiumot az aktív asszimiláció jellemzitársadalmi normák, valamint a fokozatos integráció számos olyan társadalomba, amelyek jelenleg az emberekre vonatkoznak. A munka előtti szocializáció esetében ez egy iskola, különféle szekciók és körök.
Miután egy személy munkát kapott vagyaz iskolát végzett, megkezdődik a munkaerő-szocializációs szakasz, amely az élet teljes virágzását jellemzi. Tehát ebben az időben az ember megtalálhatja és megvalósíthatja hivatását, és sikeres lehet. Ez akkor ideális, ha a szocializációs folyamatokat kombinálják az önmegvalósítással (Maslow és a humanista pszichológia más képviselői szerint). De előfordulhat, hogy egy ember tovább szocializálódik, tovább élményt szerzett, betartja a társadalomban elfogadott normákat. De ugyanakkor nem alakul ki.
Ez a hamis szocializáció egyik módja, amikor egy ember szeretiintegrálódna a társadalomba, de társadalmi státusza és állapota olyan kicsi, hogy fennáll az a veszély, hogy innen ki repül. Az egyénné válás folyamata elég összetett ahhoz, hogy minden tényezőt figyelembe lehessen venni. De közvetlenül kapcsolódik az ember szocializációjához. Néhányan azt mondják, hogy az egyénné válás folyamata a szocializáció.
De ez nem teljesen igaz.Csak annyit beszélünk az ember alkalmazkodásáról a társadalomban, nem azért, mert ez szinonimája az egyén fejlődésének, hanem azért, mert a társadalomnak az ember kialakulására nagy hatása van. Ezért azt gondoljuk, hogy mi történik a különböző csoportokhoz való alkalmazkodás prizmáján keresztül. Tehát nem mondhatjuk, hogy az egyéni válás folyamatát szocializációnak nevezzük. Ez alapvetően téves.
A szocializáció utolsó szakaszaszülést követő időszak, amelyet általában a nyugdíjkorhatár kezdetével társítanak. Mivel azonban óriási számú dolgozó nyugdíjas létezik, elmondható, hogy ez a szakasz akkor kezdődik, amikor az ember már nem aktívan dolgozik. A nyugdíjkorhatárt a társadalmi készségek fokozatos gyengülése jellemzi. Társadalmi-pszichológiai szempontból az öregséget az ember kapja, hogy a normákat és az elveket másoknak átadják, így életük alapja még fiatalon is sokkal jobb lesz. Ezért szeretnek a nagymamák annyira tanítani. Igaz, hogy ezt nem mindig fogadják el, de vannak fordított esetek.
Érdemes megérinteni egy olyan témát is, mint a személy profi formálódásának szakaszai. Sokuk létezik, tehát a kérdést csak röviden tekinthetjük meg.
Ez az öt lépés.Elég érdekes, igaz? Kigondoltuk, mely szakaszokon halad át az ember a válás folyamatában. Ezek elég egyértelműek és könnyen érthetők. A személyiséggé történő átalakulás folyamata továbbra is nagyon bonyolult, de ugyanakkor ez az információ segít az olvasónak kissé növelni malacka bankját, és hasznos információkkal megtölteni.
