2006 - ban került sor a Belügyminisztérium lázadó rendõrségének létrehozásáraperestroika a huszadik század nyolcvanas éveinek végén. Ennek oka az volt, hogy abban az időben az országban a társadalom minden szektora felébredt: a politikai és etnikumok közötti viták mellett bűnügyi viták is kezdődtek. A rendes rendőrök nem tudtak megbirkózni a burjánzó elemekkel.
A Szovjetunió Belügyminisztériumának vezetõje 1988 októberében írta alá206. számú végzés a rendőrség különleges egységeinek felállításáról. Ez volt az OMON szó átirata. Tizenkilenc ilyen elkülönítést alakítottak ki a Szovjetunió egyes köztársaságaiban és az RSFSR régióiban. Az ilyen különleges erők kialakítása megtérült. Ezért a kilencvenes évek végére számukra már százat választottak, majdnem az összes nagyobb orosz városban létrehozták őket.
A járőrszolgálat (ezüst) második ezredje letta lábát, amely alapján egy évvel korábban (1987. október 23.) Moszkvában zavargások készültek. A szó értelmezése ekkor kissé eltérő volt - egy speciális rendőri iroda.
De ha még mélyebben ás, kiderül, hogy őaz ezred (PPSS) kapcsolatban áll egy biztonsági társasággal, amelyet 1945-ben alapítottak a biztonság biztosítása érdekében Sztálin, Roosevelt és Churchill jaltai konferenciáján. Nem szükséges azt mondani, hogy ott választották a legtapasztaltabb, politikai ismeretekkel rendelkező profi harcosokat. Ez magától értetődik.
Különösen nehéz a lázadó rendőri egységeka kilencvenes évek elején a balti köztársaságokban, ahol a nacionalisták hatalommal és fővel mutatkoztak meg, és hamarosan a fasiszta veteránok vonultak a város utcáin.
Ugyanakkor a különleges erők harcosaikezdett küldeni az úgynevezett "forró pontok". Csecsenföldre, az Észak-Kaukázusba történő üzleti utazások számukra hétköznapok. De ezeknek a srácoknak már nem tért vissza haza, és ha visszatértek, akkor egy megsebesült pszichés, szinte olyan, mint Afganisztánból.
A speciális erők feladatai a reform után isugyanaz maradt. Mindenekelőtt a bűnöző csoportok felszámolása. Nem kevésbé fontos a rend és a rend biztosítása a nyilvános tömegrendezvényeken, ideértve a sportlétesítményeket is. És természetesen nem tud megtenni a „rohamrendőrség” nélkül a zavargások erőszakos elnyomásában és a „forró pontokban”. Tehát az OMON, dekódolása úgy tűnik, mint egy speciális célú mobil leválasztás, igazolja a nevét.
Ilyen komoly feladatok elvégzésére, harcosoka különleges erők sokkal jobban vannak fegyveres és felszereltek, mint a rendes rendőrök. Különleges kiképzésen vesznek részt, nemcsak a különféle fegyverekből való lövészetre, hanem a kés és a kézi harc technikájára is kiképzésben részesülnek.
A huszadik század végéhez képest mennyiségi értelemben nőtt a lázadó rendõrség is. Két évvel ezelőtt a különleges kiküldetések száma meghaladta a 120-at.
2011-ben némi átszervezésen ment keresztül, amely azonban az egység tevékenységében nem játszott különös szerepet.
A bölény feladatai hasonlóak a teljes lázadó rendõrség feladataihoz. Ez a bűnözés elnyomása, a bűnüldözés, a terrorista csoportok elleni küzdelemben való részvétel.
Bár figyelembe veszik a különleges erőkkel kapcsolatos információkatbezárva, a média elcsúsztatta az információkat arról, hogy a "bölény" alkalmazottainak több mint 2500 embere van. A jó fegyverekre támaszkodik, beleértve páncélozott személyszállítókat, helikoptereket és egyéb felszereléseket.
Öt hősiességért és odaadásértA „Bison” alkalmazottai elnyerték az orosz hősök magas címeit (két posztumálisan), 95 harcos a Bátorság Rendjének lovagja. Tehát az OMON, amelynek értelmezését nemcsak mobilként, hanem speciális célokra is különállóként értelmezik, a bátorság és a bátorság iskolája. Csak bátor emberek, akik tudják, hogyan lehet az érzéseiket uralkodni, Oroszország hazafisai válhatnak ennek a különleges erõnek a harcosává. 2002-ben még az OMON napját is meghatározták, amelyet évente október 3-án ünnepelnek.
