A pszichológiai gyakorlatban elég gyakranvannak olyan esetek, amelyeket egy személy tudata és akarata nem vezérel, és amelyeket rendszerint e személy emlékezetébe törölnek, miután elkövették őket. Ezt a jelenséget "szenvedélyállapotnak" nevezik, és egy belső konfliktus kialakulása eredményeként, vagy egy váratlanul kialakult kritikus helyzetre adott válaszként merül fel. Az affektus okai különféle körülmények is lehetnek, amelyek megváltoztathatják az ember mentális és mentális állapotát. Tehát a szenvedély állapota a pszichológiában erős érzelmi élményt jelent, amely rövid ideig bekövetkezik, és összefüggésben áll a téma szempontjából különösen fontos körülmények változásával. Ugyanakkor az ember fokozott fizikai aktivitást, érzelmi izgalmat okoz, ami bénulást, kifejező arckifejezéseket és beszédet, valamint a belső szervek munkájának átszervezését okozhatja. Szenvedélyállapotot okozhat a stresszes helyzet váratlan megjelenése is.
Szokás megkülönböztetni az effektusokat, mint fiziológiai és kóros.
A fiziológiai hatás egy rövid távú érzelmi reakció bekövetkezésével jár, amelyet az ember tudatában bekövetkező változások kísérnek, miközben fokozott a motoros aktivitás.
A kóros hatás fájdalmasállapotban van, és a megnyilvánulásnak több szakasza van. Tehát a kezdeti szakaszban érzelmi feszültség keletkezik, amely a traumatikus konfliktushelyzet tartamával növekszik, amelynek eredményeként akut affektív reakció következik be. A második szakaszban motiválatlan fizikai aktivitás következik be, miközben az emberi tudat zavart. Az affektus utolsó szakaszát motoros retardáció jellemzi, a terminális alvás és az amnézia gyakran jelentkezik. Mondhatjuk, hogy a szenvedély állapotát kóros formában az ember őrültsége jellemzi, mivel teljesen elveszíti az irányítást saját maga felett.
A pszichológusok többféle hatást különböztetnek meg:
1. Klasszikus. Az ingerre adott rövid távú erőszakos reakció formájában fordul elő.
2. Halmozott. Jellemzője a negatív érzelmek felhalmozódásának időtartama a későbbi robbanásukkal.
A stenikus és az asthenikus hatásokat is megkülönböztetjük.Az első esetben az ember megtapasztalja az erő megjelenését és az ingerre adott reakciót, amely a hétköznapi életben nem benne rejlik. A második esetben egy adott érzelem reagál a kialakult helyzetre, például pánik vagy félelem.
Általánosan elfogadott, hogy az affektusok fordulnak elő leggyakrabbanazokban az emberekben, akik nem fogadják el az önkontrollt, ezért soha nem korlátozzák magukat, és bizonyos típusú temperamentumú és erkölcsi nevelésű emberekben.
Így a szenvedély állapota mindig azmotoros aktivitás, az arckifejezések, a beszéd, a gesztusok és végül egy személy külső megjelenésének kíséretében. A legfontosabb ebben a kialakulásának hirtelensége és az emberi tudat gyors elsajátítása. Az affektust a szubjektum nem megfelelő reakciói, mindennel kapcsolatos értékelésének torzulása jellemzi. Az ilyen jelenség, mint a szenvedély állapota, változásokkal jár az emberi testben, miközben az adrenalin szintje, a vérnyomás nő, az erek és a belső szervek munkája megzavarodik, valamint a mozgások koordinációja okozhatja a fejlődést aszténia és a krónikus betegségek súlyosbodása.
A pszichológusok azt találták, hogy gyakori stresszes helyzetek esetén megnő az affektív állapot megjelenésének kockázata, ezért ajánlott különféle technikákat és módszereket alkalmazni a stressz enyhítésére.