A pulmonalis véna (az alábbi kép) egy ér, amely a tüdőben lévő oxigénnel dúsított artériás vért a bal pitvarba hozza.
A tüdőkapillárisoktól kezdve ezeket az ereketösszeolvadnak a nagyobb vénákba, amelyek a hörgőkhöz irányulnak, majd a szegmensek, lebenyek és a tüdő kapujában nagy csonkokat képeznek (mindegyik gyökérből kettő), amelyeket vízszintes helyzetben a bal pitvar felső részébe küldnek. Ebben az esetben az egyes csomagtartók külön lyukba hatolnak be: a bal - a bal pitvar bal oldalán, a jobb pedig a jobb oldalon. A jobb oldali tüdővénák, a pitvarhoz (balra) keresztezve, keresztezik a jobb pitvarot (annak hátsó falát).
A tüdő középső és felső lebenkének szegmenseiből szegmentált vénák képezik.
Ez az ér vért kap az alsó lebenyből (annak 5 szegmense), és két fő beáramlással rendelkezik: a közös bazális véna és a felső ág.
A bazális és a felső szegmens között fekszik.A kiegészítő és a fő vénákból képződik, előre és le megy, áthaladva a szegmentális apikális hörgő mögött. Ez az ág a legjobbak közül az összes, amely a jobb alsó tüdővénába áramlik.
Ennek megfelelően a hörgők fő vénája három mellékfolyót tartalmaz: oldalsó, felső, mediális, többnyire szegmensek között helyezkedik el, azonban szegmensenként is futhatnak.
A kiegészítő véna miatt a vér a felső szegmensből (annak felső részéből) a felső lebeny szegmentális hátsó vénájának (hátsó szegmense) sub-lebeny szakaszába kerül.
Rövid vénás törzs, amelyet az alsó és a felső bazális vénák összefolyása képez, amelynek fő ágai sokkal mélyebben fekszenek, mint az elülső lebeny felülete.
Alapvető felső véna. Úgy alakul ki, hogy a bazális szegmentális vénák legnagyobb része, valamint a vén a medialis, az elülső és az oldalsó szegmensekből vért hordoz.
Bazális alsó véna.A hátsó alsó felület oldaláról az alapvegyülettel szomszédos. Ennek az érnek a fő beáramlása a hátsó bazális ág, amely vért gyűjt az alap hátsó szegmenséből. Bizonyos esetekben a bazális alsó véna megközelítheti a felső feletti vénát.
Ez egy szív veleszületett patológiája, amely során a tüdővénák nem anatómiai behatolása a pitvarba (jobbra) vagy az utoljára belépő vena cava kiderül.
Ezt a patológiát gyakran kíséritüdőgyulladás, fáradtság, légszomj, elmaradott fizikai fejlődés, szívfájdalom. Használt diagnosztika: EKG, MRI, radiográfia, szívhangzás, ultrahang, ventriculo- és atriográfia, angiopulmonográfia.
A hiba sebészi kezelése a típusától függ.
Az ADLV veleszületett hiba, és a szívhiány körülbelül 1,5-3,0% -át teszi ki. Leginkább férfi betegeknél.
Leggyakrabban ezt a hibát ovális formában kombinálják(nyitott) ablak és a kamra közötti septum hibái. Kissé ritkábban (20%) - artériás közös törzsgel, a szív bal oldalának hypoplasia-jával, cerebrospinális folyadékkal, dextrocardia-val, a Fallot tetralogiájával és a nagy erek átültetésével, a szív közös kamrájával.
A fenti hibák mellett az ADLV gyakranExtrakardiális patológiával jár: köldöksérv, endokrin és csontrendszer rendellenességei, bél divertikula, patkányvese, hidronefrozia és policisztás vesebetegség.
Ha az összes véna nagy körbe áramlikvérkeringés vagy a jobb pitvarban, ezt a hibát teljes rendellenes vízelvezetésnek nevezzük, ha egy vagy több vénák folynak be a fenti szerkezetekbe, akkor ezt a hibát részlegesnek nevezzük.
A zavar szintjével összhangban a hiba több típusát különböztetik meg:
A prenatális időszakban ez a hiba, mint példáuláltalában nem fordul elő, a magzat vérkeringésének sajátosságai miatt. A csecsemő születése után a hemodinamikai zavarok megnyilvánulásait a hiba egy változata és más veleszületett rendellenességekkel való kombinációja határozza meg.
A teljes rendellenes drenázs esetén a hemodinamikai zavarokat hypoxemia, a jobb szív hiperkinetikus túlterhelése és pulmonális hipertónia fejezi ki.
Részleges vízelvezetés esetén a hemodinamika hasonló ailyen az ASD esetében. A rendellenes vér-artériás vérkiáramlás játszik szerepet a rendellenességekben, ami egy kis körben a vérmennyiség növekedéséhez vezet.
Az ilyen rendellenességgel küzdő gyermekek gyakran ismételt SARS és tüdőgyulladásban szenvednek, köhögésük, alacsony súlygyarapodásuk, tachikardia, légszomj, szívfájdalom, enyhe cianózis és fáradtság jelentkeznek.
Fiatal korban nyilvánvaló pulmonális hipertónia esetén szívelégtelenség, súlyos cianózis és szívpumpa jelentkezik.
Az ADLV-val történő auskultation képe hasonló az ASD-hez, vagyis szisztolés durva zajt hallanak a vénák artériái (pulmonalis vénák) vetületei és a 2. hang megoszlása területén.
E hiba differenciáldiagnosztikáját az alábbiakkal kell elvégezni:
A részleges vízelvezetés sebészeti kezelésének típusait a hiba típusa, az ASD mérete és elhelyezkedése határozza meg.
A pitvari kommunikáció kiküszöbölésre kerülműanyag vagy varrás DMPP. A legfeljebb három hónapos mellek, amelyek súlyos súlyos állapotban vannak, palliatív műtéten vesznek részt (zárt atrioseptotomia), amelynek célja a pitvari kommunikáció bővítése.
A hiba általános radikális kijavítása (teljes forma) többféle manipulációt foglal magában.
Az ilyen műtétek következményei lehetnek: a pulmonalis hypertonia és a sinus node hiányossági szindróma fokozódása.
A hiba természetes előrejelzése kedvezőtlen, mivel a betegek 80% -a hal meg az első életévben.
A részleges vízelvezetéssel rendelkező betegek harminc éves korig élhetnek. Az ilyen betegek halálát leggyakrabban pulmonalis fertőzésekkel vagy súlyos szívelégtelenséggel társítják.
A hiba műtéti korrekciójának eredményei gyakran kielégítőek, de az újszülöttek körében a műtét során vagy azt követő mortalitás továbbra is magas.
