Egy embernek több mint száz milliárdja vanneuronokat. Mindegyik folyamatokból és testből áll - rendszerint több dendritből, rövid és elágazó, és egy axonból. A folyamatok révén a neuronok érintkeznek egymással. Ebben az esetben körök és hálózatok alakulnak ki, amelyek mentén az impulzusok keringnek. Az ókorban a tudósok aggódtak azon kérdés miatt, hogy az idegsejtek helyreállnak-e.
Az agy egész életében elveszíti a neuronokat.Ez a halál genetikailag beprogramozott. Más sejtekkel ellentétben azonban nem képesek megosztani. Ilyen esetekben egy másik mechanizmus kezd működni. Az elveszett cellák funkcióit a közeli cellák hajtják végre, amelyek méretük növekedésével új kapcsolatokat képeznek. Így a halott idegsejtek tétlensége kompenzálódik.
Korábban azt hitték, hogy az idegsejtek nemhelyreállnak. Ezt az állítást azonban a modern orvostudomány megcáfolja. Az osztódási képesség hiánya ellenére az idegsejtek helyreállnak és fejlődnek még egy felnőtt agyában is. Ezen felül a neuronok regenerálhatják az elveszett folyamatokat és a kommunikációt más sejtekkel.
Az idegsejtek legjelentősebb felhalmozódása az agyban található. A kimenő számos folyamat miatt kapcsolat alakul ki a szomszédos neuronokkal.
Koponya, autonóm és cerebrospinális csomópontok,az idegvégződések és idegek, amelyek impulzusokat szolgáltatnak a szövetekhez, a belső szervekhez és a végtagokhoz, az emberi idegrendszer perifériás részét képezik.
Az egészséges test idegrendszereharmonikus rendszer. Ha azonban egy összetett láncban az egyik lánc nem teljesíti funkcióit, akkor az egész test szenvedhet. A Parkinson-kórral járó súlyos agykárosodás, stroke, Alzheimer-kór az idegsejtek felgyorsult veszteségéhez vezet. A tudósok évtizedek óta próbálják megválaszolni a kérdést, hogy hogyan állítják helyre az idegsejteket.
Manapság ismert, hogy az agy idegsejtjeifelnőtt emlősök speciális őssejtek (úgynevezett neuronális) felhasználásával végezhetők el. Jelenleg megállapítást nyert, hogy az idegsejtek helyreállnak a szubventrikuláris régióban, a hippokampuszban (gyrus dentate) és az agykéregben. Az utolsó szakaszban a legintenzívebb neurogenezis figyelhető meg. A kisagy az automatizált és öntudatlan képességekről szóló információk megszerzésében és tárolásában vesz részt. Például a táncmozgások tanulása közben az ember fokozatosan abbahagyja a gondolkodást rájuk, automatikusan végrehajtja őket.
A legérdekesebb tudósok a regenerációt fontolgatjákidegsejtek a gyrus dentateben. Ezen a téren érzelmek születése, a térbeli információk tárolása és feldolgozása. A tudósok még nem tudták teljes mértékben megérteni, hogy az újonnan kialakult neuronok miként befolyásolják a már kialakult emlékeket, és hogyan hatnak egymásra az agy ezen részén működő érett neuronokkal.
A tudósok megjegyzik, hogy az idegsejtekhelyreállítva azokon a területeken, amelyek közvetlenül felelősek a fizikai síkon való túlélésért: térbeli orientáció, szag, motoros memória kialakulása. Az absztrakt gondolkodás kialakulása fiatalkorban, az agynövekedés idején zajlik aktívan. Sőt, a neurogenezis minden zónához társult. A felnőttkor elérésekor a mentális funkciók fejlesztését a kapcsolatok idegsejtjei közötti átalakulás, de nem az új sejtek képződése okozza.
Meg kell jegyezni, hogy a tudósok folytatják a kutatásta neurogenezis korábban ismeretlen fókuszai, még több meglehetősen sikertelen kísérlet ellenére is. Ez az irány nemcsak az alaptudományban releváns, hanem az alkalmazott kutatásban is.
