Az evangélium a jó hír. Mi volt ez az üzenet, és miért reagáltak az emberek ilyen élesen?
A legfontosabb gondolat, amelyet a hívõknek kellenehogy megértsük az evangéliumból: Isten mindig a keresztényekkel áll, segít, támogat. Annyira szereti az embereket, hogy megtestesült és elfogadta a kereszten lévő halált az ő kedvükre. Aztán természetesen ismét felkelt, mert Isten az. Ez a keresztény tanítás lényege, az evangélium lényege.
És ha korábban a zsidók szenteltek volna rituálékategész kötetnyi ihlette könyv, akkor Jézus meghalt, szinte se hagyta hátra mögött. Az apostolok azonban egyszer észrevették ezt a mulasztást, és arra kérték őt, hogy tanítsa meg a tanítványokat az imádkozásra. Jézus egy nagyon rövid imával válaszolt, amelyet a világ minden kereszténye ismert - „Atyánk”.
Ezt az imát, akárcsak sokan másokkal, nemzeti nyelvekre fordítják, ott van egy "Atyánk" ima is, oroszul.
Úgy kezdődik, mint az egyházi szláv változat,fellebbezéssel. „Atyánk” az egyházi szláv és az „Atyánk” oroszul. A megtérés mindenképpen érthető: Isten az Atya. Az ima szent nyelve azonban különbözik a hétköznapi nyelvtől. Valószínűtlen, hogy valaki az „Atya” szóval közeledik apjához. Az ilyen fellebbezés a legmélyebb tisztelet, tisztelet és még az istentisztelet jele. A „Ise igen” nyelvtani forma, nem több. Yesi a létezés és létezés ige.
Különböznek-e a „menny” és a „menny” szavak belső érzékelésükben?
Kicsit más. A menny csillagászati, a menny szellemi fogalom, ezért az orosz „Atyánk” ima nem torzítja, hanem elszenvedi a jelentését.
Következő: "Szenteltessék meg a te nevedet". A legtöbb fordításban ez a rész változatlan, de néha azt mondják, hogy "szent lehet a neve".
A „Szent” reflexív ige, és ezazt jelenti, hogy a műveletet maga a tárgy végzi el. Vagyis maga Isten neve „szent”, függetlenül attól, hogy valaki számára szent-e vagy sem. Az orosz „Atyánk” ima felváltja a jelentést.
A szövegek következő néhány sora nem különbözik egymástól. A legnagyobb különbség a "napi kenyér" kifejezésben van.
Az ortodoxok legfontosabb szentségeaz Eucharisztia. Ebben a pillanatban a kenyér és a bor Krisztus testévé és vérévé válik. Ezt mondják az ima. A napi kenyér egyáltalán nem egy vekni vagy vekni, ez csak egy szentség. De az „Atyánk” orosz ima azt mondja: „Adj nekünk minden napra”, vagyis ezt a kifejezést hétköznapivá fordítja. Ez már nem az Istennel folytatott nagy szentségről szóló beszélgetés, hanem a vásárlások tervezése.
Mindegyiken énekeljük az „Atyánk” ima szavaitLiturgiák, étel előtt éneklik, és minden ima alkalmával megismételik őket. Az ima jelentését természetesen meg kell érteni, de még mindig jobb, ha elolvassa azt a szláv egyházban.
A neofiták először átlépik a templom küszöbétmindent meg akarnak érteni az egyházi életben. Természetesen szükségük van az „Atyánk” ima fordítására, a jelentés magyarázatára. Sokan morognak az egyházi ima összetett és érthetetlen nyelvén. Valójában az „Atyánk” ima, amelynek fordítását könnyű elkészíteni, világos és különleges magyarázatok nélkül, és általában az egyházi szláv nyelv nagyon hasonló az oroszhoz. Ha csak száz szót tanulsz, az egész szolgáltatás világos és egyszerű lesz.
