Az állam újra felhasználhatja a forrásokata gazdaság, nem csupán a közvetlen beavatkozás a pénzügyi közvetítés és a vállalati támogatások, hanem közvetett módon, állami szabályozás a befektetési tevékenység, szankcionáló megsértése a pénzügyi fegyelem, a vállalkozások és a költségvetési vállalkozók. Az ebből eredő puha költségvetési megszorítások bizonyos mértékig mentesítik a vállalkozást attól a szükségességtől, hogy pénzügyi forrást vonzzanak a pénzügyi rendszerből. Ehelyett van a források átcsoportosítását a reálgazdaságban a nyereséges iparágak és vállalatok veszteséges alakult, „virtuális gazdaság” - egy olyan rendszer, amelyben az állam támogatást a beruházási aktivitás majdnem elvesztette gazdasági értelemben.
A nem fizetések az egyiknek tekinthetőka vállalkozások finanszírozásának legfontosabb forrása mindenesetre a nem kifizetések GDP-ben való részesedése többszörös lehet, mint a banki hitelek aránya. Az ilyen módon finanszírozott vállalkozások, függetlenül a befektetési tevékenység bármilyen formájának állami szabályozásától, mentességet élveznek az ellenőrzési hatáskör átruházásának szükségességétől. Ennek eredményeként a belső ellenőrzés zajlik.
Ennek fényében az állam romlikA befektetési tevékenység szabályozása, a bérleti díjak keresésének és kihasználásának, az eszközök ellopásának, a tőke exportjának, valamint az üzleti és hatalom egyre összefonódóbb folyamatainak aktív fejlődése alakul ki. Ezenkívül az állam aktív strukturális politikájának hiánya, amelyet megkísérel kompenzálni az erőforrások újraelosztásához való állami beavatkozással, a gazdaság strukturális egyensúlyhiányának elmélyüléséhez és nyersanyag-orientáltságának fokozódásához vezet.
Egy ilyen konkrét finanszírozási struktúra ésA puha költségvetési korlátok határozzák meg az ellenőrzés internalizálását. A puha költségvetési korlátozások stabilitásának oka, valamint a kormány beavatkozása a beruházási források újraelosztása terén az állam és a vállalati szektor politikai kölcsönhatásában rejlik. Ugyanakkor nem lenne helyes ezt a folyamatot csak az érdekeik lobbizására az ipari vállalkozások vezetésével lobbizni, amelyek megpróbálják megváltoztatni a befektetési tevékenység állami szabályozását és annak vektorát.
Ugyanilyen fontos hely itta vállalkozások rendes alkalmazottai politikai tevékenysége, amely ezzel védi emberi tőkét. Ez a helyzet bizonyos mértékig a V. M. Polterovich által bevezetett „intézményi csapda” fogalmába tartozik, ahol az intézményi csapda alatt a gazdasági szereplők hatástalan normáját vagy viselkedési módját értjük, amely stabilnak bizonyul, annak ellenére, hogy hatékonyabb alternatív viselkedési módok léteznek. A nem hatékony normák stabilitása a másik normára való áttérés magas költségeinek, vagy az átalakulási költségeknek köszönhető, amelyek érvényteleníthetik az átmenet eredményeként elért hatékonyságnövekedést.
Valójában a nagyléptékű strukturális keretek közöttA gazdaságban tapasztalható aránytalanságok, fejlett bankrendszer és hatékony tőzsde hiányában a befektetési tevékenység állami szabályozása és a pénzügyi források újraelosztásában játszott szerepe a legtöbb posztszovjet vállalat érdekeivel összhangban állt. A finanszírozási rendszer, és ennek eredményeként az ipari vállalatok vezetése nagyrészt a politikai folyamatokra gyakorolt hatásuk miatt ma meglehetősen stabil, mivel egyaránt alkalmas mind a reálszektorbeli vállalkozások, mind a pénzügyi intézmények és hatóságok számára.
Kísérletek a kormányzási mechanizmusok reformjáraA strukturális kiigazítástól és az intézményi reformoktól eltekintve a vállalatok eredménytelen, de meglehetősen stabil finanszírozási és vállalatirányítási rendszer kialakulásához vezettek. Megteremtették a finanszírozás internalizálását, amely viszont az ellenőrzés internalizálásához vezet, vagyis a vállalati tulajdonosok függetlenségéhez a külső befektetőktől.
A jelenlegi helyzet megváltoztatása érdekébena vállalatirányításhoz aktív strukturális politikát, az emberi erőforrások nemzetgazdaságon belüli mozgására vonatkozó korlátozások megszüntetését, szilárd szociálpolitikát, a reformok végrehajtásának és a jogi aktusok végrehajtásának hatékony központosított ellenőrzését, a korrupció elleni küzdelmet és az új cégek fejlesztésének teljes támogatását kell elvégezni.
