A pénz sebességét az átlag képviselia monetáris egység új áruk, szolgáltatások beszerzéséhez való felhasználásának gyakorisága egy adott időszakban. Ez sok szempontból a gazdasági aktivitástól függ a jelenlegi pénzkínálat mellett. Egy adott időszak meghatározásakor a pénz sebességét egy szám jelöli.
Elég könnyű elképzelni a kalkulustmeghatározott mutató egy adott példán. Képzeljünk el például egy magángazdaságot, amelynek pénzköltsége 500 rubelt jelent, és két üzleti egység jelenléte mellett: gazda és szerelő, évente több tranzakciót hajt végre. Tehát egy mezőgazdasági termelő 500 rubelt fizet a mechanikusoknak a traktor javításáért. A szerelő 400 rubelt vásárol gabonát, és 100 rubelt fizet a gazdának a háziállatainak ellenőrzéséért és etetéséért. Így az összes tranzakció teljes értéke 1000 rubel, és mindegyik rubelt évente kétszer használták fel. Ez az oka annak, hogy a pénz sebessége évente két.
A pénzforgalmat a pénz lényegének a mozgásukban történő megnyilvánulása képviseli. Ez magában foglalja a csere és az elosztás folyamatát is. A forgalom mennyiségét és szerkezetét a termelés és a fogyasztás befolyásolja.
Tehát a hosszú gyártási folyamat,ami a készletek növekedését igényli, jelentősen növeli az ilyen akvizícióval járó pénzforgalmat. És a magas munkaintenzitású termékek előállítása pontosan növeli a pénzforgalmat a bérekben, és ennek eredményeként növeli a lakosság készpénzbevételeit, amelyeket később fogyasztásra használnak fel.
A. Egyik alkotóelememutató az a fizetési forgalom, amelynél a pénzt fel lehet használni fizetési eszközként a felmerülő kötelezettségek megfizetésére. Ez a forgalom készpénzben és nem készpénzben is végrehajtható.
Összefoglalva azt a következtetést vonjuk leállandó mozgásban kell lennie a gazdaság ezen főbb alanyai: állami szervek, jogi személyek és magánszemélyek között. A pénz sebességét különféle formákban (készpénzben és nem készpénzben) történő mozgásuk határozza meg.
Az állami testületeket úgy kell értelmezni, mint ellenőrző, adóügyi szerveket és a Nemzeti Bankot. Jogi személyként a kereskedelmi bankok részt vehetnek a monetáris forgalomban.
A forgalomban lévő kibocsátott pénzmennyiség kibocsátást képez, amely elsődleges lehet a központi bank által végrehajtott, és másodlagos (a kereskedelmi bankok betétpénzének kibocsátása).
A forgalomban lévő pénzkínálat feltöltésének másik módja a költségvetési adósságkövető rendszer, amely csak az államadósság értékpapírpiacon történő elhelyezésén alapul.
Az ilyen értékpapírok eladásával az állampénzeszközt kölcsönöz a pénzügyi rendszer alanyaitól, és az ország államadósságaként felhívja azokat. Kormányzati kötelezettségek megszerzésével a Központi Bank közvetlenül növeli a pénzkínálat forgalmát, és alapul szolgál a kereskedelmi bankok utólagos betéti ajánlatának kibocsátására.
Mint jeleztük, a pénzkibocsátókElőfordulhatnak olyan kereskedelmi bankok is, amelyek betéteket hoznak létre állampolgároknak vagy üzleti egységeknek nyújtott kölcsönökkel. A kölcsön nyújtásakor a pénzkínálat növekszik, a hitel visszafizetésekor pedig csökken. A pénzkibocsátás ilyen hatásának előfordulása akkor lehet sikeres, ha egy kereskedelmi bank állampapírokat vásárol a tőzsdén (csak ebben az esetben a kormányzati kötelezettségek válhatnak készpénzbe). De a további kibocsátás akkor fordulhat elő, amikor a bank külföldi devizát szerez be.
