Mindennapi életünkben, mindigolyan események fordulnak elő, amelyek felborítanak és felháborítanak minket. Annak ellenére, hogy a társadalom elfogadott némi tőkét és ki nem mondott törvényt, gyakran előfordul, hogy egyes egyének nyíltan figyelmen kívül hagyják azokat. Mi miatt egyesek engedik betartani ezeket a törvényeket, mások pedig figyelmen kívül hagyják őket?
A fogalom meghatározása alapján akkorazt jelöli, hogy az ember elfogadja a társadalmi akarat alárendelésének szükségességét. Mivel az ember társadalmi lény mindenesetre az életében, különféle kapcsolatokba lép a körülötte lévő emberekkel, amelyek a társadalmat képezik.
Az államadósság nagyon szorosan kapcsolódik ehhezfogalom, mint felelősség. Ő diktálja annak szükségességét, hogy folyamatosan teljesítse a társadalommal szemben fennálló kötelezettségeket. Az adósság egy személy azon kötelezettsége, amelyet nem csak a külső követelmények betartása mellett teljesít. A belső erkölcsi motívumok képezik azt a tényt, amelyen a közfeladat teljesítésének szükségessége alapul. A feladataik pontos elvégzése nem elegendő. A társadalom elvárja, hogy egy személy személyesen bánjon velük. A kötelesség tudatosítása, annak önkéntes elfogadása, a kötelességei teljesítéséhez fűződő személyes érdeklődés - mindezek a tényezők az a személy társadalmi és erkölcsi kötelességét helyezik a színpadra, amely a társadalomban fejlett kapcsolatokhoz vezet.
Az adósság első tulajdonsága annak ismereteszükségesség. Annak érdekében, hogy valaki teljesítse a társadalommal szemben fennálló kötelezettségét, meg kell értenie, hogy mi a célja. Miután megértette az okokat, az a személy arra a következtetésre jut, hogy a közrend fenntartása és a normális társadalmi kapcsolatok fenntartása érdekében bizonyos feladatokat kell ellátni.
Ezért követi az adósság második tulajdonságát -érdeklődés a teljesítmény iránt. Felismerve, hogy bizonyos kötelességek teljesítéséhez szükség van az ember személyes érdeklődésére, az erkölcsi motívumok kapcsolódnak a közfeladat tudatosításához.
Az első két ingatlan alapján az államadóssága végrehajtás önkéntes jellege is jellemzi. Sokat, különösen a törvényhozási szinten nem rögzített feladatokat, a polgárok kényszerítés nélkül látják el, és csak a lelkiismeret működik ellenőrző tényezőként.
Arra a kérdésre jutunk, hogy ki ellenőrzipolgári felelősségvállalásunk teljesítése. A fentiekben olyan koncepcióról beszéltünk, mint az ember lelkiismerete. Ebben az esetben ő a belső ellenőr. Mi a lelkiismeret?
A belső ellenőrzés mellett természetesenvan egy külső is. Maga a társadalom megítélése szerint egy adott polgár felelősségteljesen látja el feladatait. A közvélemény szabályozza a társadalom és az egyén közötti kapcsolatot.