Mindegyik céltudatos, fokozatos fejlesztéseAz emberi civilizáció szféráit társadalmi haladásnak tekintik. Ennek a folyamatnak a fogalma és kritériumai sok értelmezés alatt állnak. A történelem sokféleképpen ismeri ezt az előrehaladást a gyors ugrás és a progresszív evolúció formájában.
Tehát a társadalmi haladás fogalma, annakA kritériumok mindazon előfeltételek, amelyek hozzájárulnak a frissítés és a modernizáció dinamikus felfelé irányuló folyamatához. A legfontosabb alap, alapja a tudományos és technológiai forradalom, valamint a köztudat radikális változása az új tanítások és ideológiák hatására. Ennek a fogalomnak a sokoldalúsága nem teszi lehetővé egyértelmű értelmezését, mindazonáltal a marxista koncepció szerint a társadalmi haladás fő forrása az áruk anyaggyártásának és elosztásának módszerei. A legalacsonyabb szint a rabszolgaság a kényszermunkával, és tetején az általános jóléti társadalom (szocializmus). Társadalmi fejlődés: a liberális filozófiai gondolkodás fogalmát és kritériumait az egyén gazdasági és politikai szabadságának szintjeként is értjük. Az utóbbit az állam garantálja.
Számos nagyon hitelesvélemények a modernizációs kritériumokról, miközben ezek teljes mértékben ellentétesek. Sok kutató alapja egyfajta értékskálát állított fel, és jelentős eltérést mutat. Tehát, ha egy totalitárius társadalomban az anyaggyártás intenzíven fejlődik, akkor ugyanakkor az egyén és a polgárok jogai és szabadságai meglehetősen alacsony szinten vannak, a kommunista Szovjetunió és a fasiszta Németország szolgálhat e posztulátum élénk példájává. Kétségtelen, hogy a társadalmi fejlődés és a társadalmi haladás szorosan kapcsolódnak egymáshoz, és úgy tűnik, hogy a fogalmak ugyanabból a sorozatból állnak, de az előrehaladás egy kardinális, mondhatjuk, a társadalom forradalmi változása, míg a fejlődés evolúciós folyamat, azaz Tartós. Ennek megfelelően egy pillantással a haladás felismerhető, egy másikkal tagadható. Ezek a kritériumok azonban szubjektív és létezési joggal rendelkeznek.
Most lakozzunk egy olyan koncepció mellett, mint aa fejlõdés és a társadalmi haladás következetlensége. A vizsgált jelenség fogalma és kritériumai szintén nem egyértelműek. Ha a társadalmi fejlõdés központi jelét vesszük, kiderül, hogy a formációk változása nem mindig járult hozzá a termelõ erõk növekedéséhez, ami azt jelenti, hogy ez a kritérium elveszíti meghatározó értékét. Az új rendszer potenciális képességei azonban messze meghaladták a régi rendszert, ezért hosszú idő telt el, mielőtt a felfelé történő fejlődés valódi jelei megjelentek.
Pontosan ugyanaz, és talán jellemzőbbellentmondás merül fel a kapitalizmus és a szocializmus összehasonlításakor. Végül is, eredetileg a második termelési mód egy olyan országban jött létre, amely nem volt a leggazdaságosabban fejlett, azonban bevezetése lehetővé tette, hogy belépjen a globális aggregált termelés vezetőinek sorába. Ezek az ellentmondások továbbra is befolyásolják a társadalmi rendszer javulásának általános vektorát, ezért a termelési mód továbbra is a társadalmi evolúció legstabilabb kritériuma.
