Társadalmunk jelentős jelentőségűtársadalmi-gazdasági átalakulás. Ilyen időre jellemző a világról alkotott ötlet átgondolása és a forrásokhoz való visszatérés. Ennek fényében az Arisztotelészhez való fellebbezés szintén teljesen meglepőnek tűnik. Ráadásul a közgazdaságtan és a krmatmatika két jelenség, amelyek konfrontációjának eredete őt, mint kiemelkedő ókori görög gondolkodót viseli. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy mit jelent mindkét fogalom, és hogyan működnek egymással.
Az ókori görög gondolkodó megosztotta felhasználásátpénzt az emberi természetes igények kielégítésére és felhalmozódását öncélként. A Hrematistiki véleménye szerint a profit haszna. Arisztotelész ezt a kifejezést olyan helyzetnek értette, amikor a pénz elveszíti fő csereközegként betöltött funkcióját, és önmagában célvá válik. A Hrematistiki például uzsora, valamint spekulatív kereskedelem. Arisztotelész mindkét tevékenységi területre negatívan reagált. Úgy gondolta, hogy ezek nem természetesek, és csak embereket használnak ki.
Lényegében teljesen más, mint láttamArisztotelész, közgazdaságtan. A pénznek véleménye szerint eszköznek, nem pedig célnak kell lennie. Meg kell könnyíteniük a kereskedelmet. És a hamis érdek, éppen ellenkezőleg, bonyolítja azt azzal, hogy a pénzt olcsóbbá teszi, ahol csak szükséges. Ezért a krmatisztika, mint Arisztotelész gazdagításának tudománya perverziónak tűnik, a gazdag szegények kiaknázásának másik módjaként.
A nagy francia forradalomig kereskedelemmeglehetősen kifogásolható foglalkozásnak tekintették. A jelenlegi elfogadás meglehetősen nehéz, mivel a közelmúlt története csak a vállalkozót helyezi a gazdaság középpontjába. De a múltban a spekulációt bűnnek tekintették, és a kizsákmányolás minden formáját az egyház elítélte. A középkorban a kereskedőket megvetették. A túlélés érdekében szakmai szövetségeket hoztak létre.
Arisztotelész úgy vélte, hogy az áruk kereskedelme önmagában történika természet nem chmatmatika. De csak addig, amíg az az eladók és vásárlók számára szükséges tárgyakra vonatkozik. A tőzsdei kereskedelem bővülésével a pénz is megjelenik. Megkönnyítik és felgyorsítják a cserét. A pénz feltalálásával azonban a tőzsdei kereskedelem elkerülhetetlenül alapanyag-kereskedelemké alakul. És ez lehetőséget teremt sok spekulációra. Az emberek egy bizonyos kategóriája elkezdi foglalkozni a chrematisztikával. Tehát Arisztotelész volt az első, aki megállapította a különbséget a pénz mint a keringés és a felhalmozás eszköze, azaz a tőke között.
Arisztotelész abszolút negatív volta pénz felhalmozódása supertaskként. A zablakt és a spekulatív kereskedelmet természetellenes tevékenységeknek tekintette, amelyek embertelenítik azokat, akik velük foglalkoznak. Arisztotelész, Platón tanárához hasonlóan elítéli a pénz felhalmozódását. Úgy vélte, hogy a pénzgyűjtők nem hoznak létre semmit, vagyonuk szinte a levegőből tűnik fel. Ezért egy ilyen foglalkozás elítélendő.
A közgazdaságtanban a kereskedelemnek meg kell történnieközvetlenül a gyártó és a vevő között a megfelelő áron. Ebben az esetben a semmiből nem hoz létre hozzáadott értéket. Arisztotelész gazdasági doktrína magában foglalja az emberi szükségletek kielégítéséhez szükséges javak létrehozását. A pénz csak egy eszköz a termelők közötti csere felgyorsítására és minőségének javítására.
Arisztotelész azt hitte, hogy az igazi gazdagságolyan árukból áll, amelyek kielégítik a természetes igényeket. A természeténél fogva nem lehet végtelen. Arisztotelész szerint a jóság és nem a pénz jelenti a gazdagság fő jellemzőjét.
Ebben az időszakban a statisztika előjogtemplomba. A hétköznapi emberek számára egy ilyen tevékenységet nemkívánatosnak tartottak. A tőke azonban felhalmozódhat, ha a jövőben a jótékonysági igényekre fordul. A katolikus egyház az egész középkorban támogatta ezt a gazdasági doktrínát. A kromatika ezen nézetét Thomas Aquinas osztotta.
Amint Arisztotelész írta munkáiban, a közgazdaságtan és aA krisztmatika két tudomány. Korunkban azonban utóbbit csak az általános elmélet keretein belül tekintjük. Az olyan fogalmakat, mint a „tőke”, a „bérleti díj” és a „kamat”, hagyományosan gazdasági szempontoknak tekintik. Nem valószínű, hogy Arisztotelész egyetérthetne egy ilyen értelmezéssel. A kromatika azonban a modern kapitalista üzletvitel szerves része. Bár Martin Luther ellenezte a bántalmazást és a kizsákmányolást, Max Weber a protestáns etika tanulmánya során bizonyítja, hogy kulcsszerepet játszik a fogyasztás és a megtakarítás polgárain. Karl Marx a "statisztika" kifejezést használja a kapitalizmus jelölésére.
Arisztotelész fő posztulációi között szerepelnek a következők:
Egy ősi gondolkodó próbált találni egy arányt,amely megmagyarázná az érték és a pénz kapcsolatát. Úgy vélte, hogy a csere során az eladó igyekszik kompenzálni a tőle vásárolt tárgy veszteségét. Arisztotelész a pénz megjelenését azzal magyarázza, hogy milyen kellemetlenséget okoz bizonyos áruk nagy távolságra szállítása. Fokozatosan kinövik azonban a csereközeg funkcióját. A gazdaságot felváltja a chmatmatisztika. A helyzet ma nem változott. És a kromatika az oka a válságoknak és a pénzügyi „buborékoknak”.
