A parton elhullott bálna szomorú látvány, amely megpróbálja megérteni egy ilyen hatalmas és gyönyörű állat halálának okát. És ha ez nem egy bálna, hanem kettő, öt, tíz?
A bálnák part menti tömeges kilökése az egyika természet tragikus és érdekes misztériumait, amelyek felett sok tudós továbbra is rejtélyes. A hatalmas állatok holttesteinek szomorú látása számukra szokatlan környezetben zavart és szomorú érzetet okoz. Mi okozza az óceáni kiterjedések fő lakosainak, hogy életüket a homokos parton végezzék és a perzselő nap alatt meghaljanak? Miért landoltak a bálnák a parton?
Például 2015 februárjában az Új partjánZéland körülbelül 200 delfint dobott el. A tudósok szerint ilyen tömeges jelenséget nem figyeltek meg több mint 10 éve. A mentők maximális erőfeszítései ellenére csak száz személy sikerült túlélni.
A víz hatalmas területe megteltsok hang, amelyek többsége természetes eredetű. Az óceán mért életét egyre növekvő mértékben zavarja az emberi zaj (tengeralattjárók motorjai, bányászat, katonai kísérletek és halászat). Ennek eredményeként a szonárok hatására a delfinek és a bálnák csaknem 40% -kal veszítik meg hallásukat.
Mit jelent a halláskárosodás (egy vékony hangszer,képes megkülönböztetni a víz legkisebb ingadozásait) egy olyan állat esetében, amelynek élete függ a hallás képességétől? A víz alatti hang csapdába helyezi a rendezetlen állatokat a vízben, és leüti őket a szokásos ösvényről, így a bálnák és delfinek, elvesztek a térben, sekély vízben úsznak.
Túl gyors a felülethozzájárul a búvárok számára jellemző caisson betegség kialakulásához, amelyben a nyomás hirtelen csökkenése miatt a vérben felhalmozódnak a nitrogénbuborékok, és károsítják a belső szerveket és az ereket. Ezt a feltételezést a tudósok is megerősítik, akik ilyen betegség jeleit találták az elhullott állatok kinyitásakor. A tudósok szerint a bálnák vérében található nitrogénbuborékokat közvetlenül befolyásolhatják a tengeralattjárók motorjainak hangos hangjai és a robbanások. Hanghullámok hatására a gyorsan növekvő és összehúzódó buborékok elzárhatják az ereket, károsíthatják a szöveteket és az idegrendszert.
Erős robbanások, az erek eldugulása mellett,az állati szervek megrepedését okozhatja. Ezt a jelenséget (tüdőtörések és belső szervek vérzése) a tudósok figyelték meg a bálnák és delfinek felmérése során, amelyek a katonai gyakorlatok alatt vagy után partra szálltak. Például 1989-ben, a Kanári-szigetek közelében lévő haditengerészeti gyakorlat során 24 bálna ugrott fel a partra. Miért landoltak a bálnák a parton? Valószínűleg az ok egy elviselhetetlen víz alatti zaj volt, amely szó szerint elkábította a vízi lakosokat. A tengeralattjáró által a tengeri lakosoknak okozott károkat a legalaposabban az amerikaiak tanulmányozzák, mivel ebben az országban a katonai komplexumot élvezik a legintenzívebb állami nyomás.
A bálnák partra dobására már korábban is sor kerültaz emberiség technogén evolúciójának és a tengeralattjárók megjelenésének megnyilvánulása. Mi akkoriban okozhatta ezt a vonást az óceánok lakóinak? 1950-ben 64 bálna ugrott fel a Stronsay-sziget partjára, öt év elteltével 66 delfin halott meg. Mi miatt az állatok választják ezt a halálos módszert? Miért landoltak a bálnák a parton?
Margaret Klinowski elmélete szerint, éventea bálnák meleg vizekbe vándorolnak párosodni és borjakat szülni, majd a tengeri állatok visszatérnek. Az útvonalak sok tekintetben a mágneses terektől függnek, amelyek egyfajta mérföldkőek. Ezen mezők legnagyobb ingadozása esetén a bálnák elveszíthetik tájolását és sekély vízben úszhatnak. Megfigyelték, hogy a bálna tömeges öngyilkosságok elsősorban közvetlenül a mágneses vonalakat torzító napsugárzás után fordulnak elő.
Az egyik változat szerint a bálnákat partra mosjákaz éghajlati viszonyok változása miatt. Az óceánáramok hideg vizet hoznak az Antarktiszról, kényszerítve a bálnákat sekély vízben úszni, hogy felmelegedjenek. Ausztráliában több mint 80 bálnát vettek ki, amelyek szó szerint testükkel öt kilométer hosszú parti övezetet jelentettek. Csak 25 egyént mentettek meg.
A számok önszabályozása egy másikannak feltételezése, hogy a bálnák masszív partra dobják a partot. A verziónak létezéséhez van hely, bár a természetben a bálnák száma nem olyan nagy, hogy csökkenjen.
A bálnák tömeges kidobásának okakéntA partokat az óceánok szennyezésének lehet tekinteni, fokozatosan katasztrofális méretű hulladéklerakókká alakulva. Különleges hulladékgyűjtés, amelynek egyötöde az ipari kibocsátások és az olajszennyezés, a Hawaii-szigetek partjaira esik. Ennek a Csendes-óceánban található szeméthelyének mérete arányos az Egyesült Államok kontinentális területével. Természetesen egy ilyen hatalmas hulladéklerakó, amelynek tömege meghaladja a 100 millió tonnát, negatívan érinti a cetféléket. Noha ezek az állatok nem halak, és ezzel szemben a szennyezett vízi környezetben levegőt és nem oldódó oxigént lélegeznek, az ilyen hulladéklerakók ártalmait sérülések és olajkiömlések okozhatják.
A pszichés hipotézist szintén előterjesztettéka bálnák partra szállításának okaitól. A bálnák és a delfinek társadalmi állatok, amelyeket a vezető érint. Ha ez utóbbi elveszíti térbeli tájolását és a nyáj sekély vízre vezet, akkor az állatok a halálos veszély ellenére továbbra is követik azt.
Van egy fertőző elméletcetfélék öngyilkossága, amelyre világszerte különös figyelmet fordítanak a tudósok. Az emlőseket megfertőző egyes vírusok hátrányosan befolyásolják az állatok hallórendszerét, olyan betegségeket okozva, mint a meningitis és az encephalitis, echolocation rendszer meghibásodását okozva. Miután elvesztette térbeli orientációját, a bálna (a fotó a cikkben látható) megfojtni kezd, ezért a légzés megkönnyítése érdekében partra dobják.
Véletlenül eljutva a partra, az állat vészjelzéseket adhat társainak, akik azonnal rohannak a szegény embertársainak megmentésére és ugyanabba a csapdába esnek, és segítségre hívnak.
