"Két mecset országa" (Mekka és Medina) - tehátgyakran Szaúd-Arábiának hívják másképp. Ennek az államnak a kormányzási formája abszolút monarchia. A földrajzi információk, a rövid történelem és a Szaúd-Arábia politikai struktúrájával kapcsolatos információk elősegítik az ország általános elképzelésének kialakítását.
Szaúd - Arábia a legnagyobb állam RomániábanAz Arab-félsziget. Északon Irakkal, Kuvaitdal és Jordániával, keleti részén - az Egyesült Arab Emírségekkel és Katarral, délkeletben - Ománnal, délen pedig Jemennel határos. A félsziget több mint 80 százalékát, valamint a Perzsa-öböl és a Vörös-tenger számos szigetét birtokolja.
Az ország több mint felét sivatag foglalja elRub al-Khali. Ezen felül északon a szír sivatag része, délen pedig az An Nafood - egy másik nagy sivatag. Az ország közepén egy fennsíkot több folyó keresztezi, általában a forró évszak alatt kiszárad.
Szaúd-Arábia rendkívül gazdag olajban.A kormány részben a "fekete arany" értékesítéséből származó nyereséget fekteti az ország fejlődésébe, részben az iparosodott országokba és más arab államoknak nyújtott kölcsönökre fordítja.
Szaúd-Arábia kormányzati formája abszolút monarchia. Az iszlámot állami vallásként ismerik el. Az arab a hivatalos nyelv.
Az országot a benne lévő uralkodó dinasztia kapta - a szaúdok. Fővárosa Rijád városa. Az ország lakossága 22,7 millió ember, főleg arabok.
Kr. E. Első évezredben a Minea Királyság a Vörös-tengeren található. A keleti parton volt Dilmun, amelyet a térség politikai és kulturális szövetségének tekintenek.
570-ben egy esemény történt, amely meghatároztaaz Arab-félsziget sorsa - Mekkában született Mohammed, a jövő próféta. Tanításai szó szerint e földrészek történetét forgatták, és később befolyásolták Szaúd-Arábia kormányzati formájának és kultúrájának sajátosságait.
A kalifák néven ismert próféta követői(kalifák), meghódította a Közel-Kelet szinte minden területét, és az iszlámot hordozta. A kalifátum megjelenésével, amelynek fõvárosa elsõként Damaszkusz, késõbb Bagdad volt, a próféta hazainak jelentõsége fokozatosan elvesztette jelentõségét. A XIII. Század végén Szaúd-Arábia területe szinte teljes egészében Egyiptom uralma alatt állt, és további két és fél évszázad után ezeket a földeket átkerítették az Oszmán kikötőbe.
A XVII. Század közepén megjelent Najd állam,akiknek sikerült függetleníteni a kikötőtől. Század közepén Rijád lett a fővárosa. A néhány évvel később kitört polgárháború azonban ahhoz vezetett, hogy a meggyengült országot egymás között megosztották a szomszédos hatalmak.
1902-ben, a Sejk Oasis Dirayah fia, Abdul AzizIbn Saudnak sikerült elfoglalnia Rijádot. Négy évvel később Najd szinte teljes egészében az ő ellenőrzése alatt állt. 1932-ben, hangsúlyozva a királyi ház különleges jelentőségét a történelemben, hivatalosan Szaúd-Arábiának hívta az országot. Az állam kormányzati formája lehetővé tette a szaúdok számára abszolút hatalom elérését a területén.
A múlt század közepe óta ez az állam az Egyesült Államok fő szövetségese és stratégiai partnere lett a Közel-Kelet régióban.
Ezen állam alkotmánya hivatalosan megtörténtkihirdette Muhamed próféta Koránt és Szunnát. A szaúdi kormányt, a kormányzat formáját és a hatalom általános elveit azonban az 1992-ben hatályba lépett Alapvető Nizam (törvény) határozza meg.
Ez a törvény azt a rendelkezést tartalmazza, hogy Szaúd-Arábia szuverén iszlám állam, amelyben a hatalmi rendszer monarchikus. Az ország államszerkezete a sarián alapul.
A kormányzó szaúdi klán királya szinténvallási vezető és magasabb hatalom az összes hatalomtípus vonatkozásában. Ugyanakkor a hadsereg legfelsõ parancsnoki posztját látja el, joga van kinevezni minden fontos polgári és katonai posztot, kihirdetni a háborút és az ország rendkívüli helyzetét. Biztosítja továbbá, hogy az általános politikai orientáció összhangban álljon az iszlám normákkal, és figyelemmel kíséri a šaria elvek végrehajtását.
Végrehajtó hatalom az állami gyakorlatokbanMiniszterek Tanácsa. A király elnöki posztot tölt be, ő alakítja ki és átalakítja őt. A Miniszterek Tanácsa által jóváhagyott nizamok királyi rendeleteket hajtanak végre. A miniszterek az illetékes minisztériumokat és osztályokat vezetik, amelyek tevékenységéért a királynak felelnek.
A jogalkotási hatalmat is gyakorolják.a király, aki alatt működik a tanácsadó jogokkal rendelkező tanácsadó testület. A tanács tagjai véleményt nyilvánítanak a Nizams miniszterek által elfogadott tervezetéről. A tanácsadó testület elnökét és hatvan tagját a király nevezi ki (négy évre).
Az igazságszolgáltatás vezetõje a Legfelsõbb Igazságügyi Tanács. A tanács javaslatára a király kinevezi és lehívja a bírókat.
Szaúd-Arábia, egy kormányzati forma ésamelynek állami rendszere a király szinte abszolút hatalmán és az iszlám vallás tiszteletén alapul, hivatalosan nem rendelkezik szakszervezetekkel vagy politikai pártokkal. Itt is tilos az iszlámtól eltérő vallás szolgálata.
