A lelkiismeret az ember belső motivációja,amely elősegíti az érzelmek, hozzáállás, cselekedetek feletti ellenőrzést. Ez egy személy belső igénye, hogy felelősséget vállaljon saját tetteiért, tetteiért. A lelkiismeret hangja hallani lehet, amikor kellemetlenség jelentkezik, amikor az ember maga megsérti erkölcsi szabályait.
A lelkiismeret egyfajta iránytűsegít az embernek, hogy ne tévesszen meg. Össze lehet hasonlítani az állatok elektromos kerítésével. Az állatkertekbe vannak beszerelve, hogy az állatok ne próbálják kijutni a kerítésről. A háziállatok, ha megérintették egy ilyen kerítést, kis mennyiségű áramot kapnak, és fájdalmas lesz. Ennek az érzésnek a memóriája megakadályozza őket abban, hogy ismét elkövessék ezt a cselekedetet. Ugyanez történik a lelkiismerettel. Egyszeri rossz cselekedet után az ember szégyent érzi, és ennek emlékezete nem engedi megismételni a hibát. Így elmondhatjuk, hogy a lelkiismeret megóv minket a gonosz elkövetésétől, és viselkedésünket az emlékezet és az élettapasztalatok alapján szabályozza.
Ugyanakkor a lelkiismeret (ez könnyen nyomon követhető,mások életének figyelése) nem mindig teljesíti a funkcióit a legteljesebb mértékben. Például, egy ember első pillantásra nem csinál semmi rosszat. Nem lop, nem öl, ugyanakkor rosszul bánik a gyermekeivel, nem törődik szüleivel. A lelkiismerete nem kínozza őt, mert véleménye szerint nem követ el szörnyű cselekedeteket. Ebben az esetben komoly külső segítségre van szükség. Végül is egy ember végül megérti hibáit, de késő lehet. A lelkiismeretét előzetesen „át kell programozni”.
A lelkiismeret egy olyan érzés, amelyben működni kelljövő, nem múlt. Ezért ne várjon, amíg felébred és eltalálja, előre kell gondolni cselekedeteik következményeire. Akkor nem kell átadnod magad, és szenvedned kell a múlt emlékeitől. Ezt nagyon egyszerű végrehajtani. Néhány szabályt be kell tartani:
A kötelesség és a lelkiismeret a legerősebb motívumok egyike. Segítettek az embereknek a szörnyű háborúk, katasztrófák, járványok túlélésében.
Az egész élet során egy ember fejlődik, ésa lelkiismeret megváltozik vele. Még nagyon fiatalon egyértelmű válaszokat adhatunk a kérdésre: „Lehet-e ölni, ellopni, becsapni?” Teljesen világos, hogy ez erkölcstelen. A modern világban helytelennek és elfogadhatatlannak tekintik, ha haszon nélkül élnek, mások költségén élnek. Egyre inkább az tisztességre, az élet értelmére, a függetlenségre, a létezésünk hatékonyságára gondolunk.
