A természetes szelekció mindig az első.az élő szervezetek átalakulási tényezője. Az egyik mechanizmus szerint működik - a legerősebb túlélő és tartalék utódok, azaz a legmegfelelőbb egyének. A természetes szelekció formái azonban hatékonyságától, orientációjától, az organizmusok életkörülményeinek jellemzőitől függően eltérőek lehetnek. Tehát egyik formája a vezetési szelekció (irányított), amely a környezet változásaira reagál és hozzájárul a tulajdonság vagy tulajdonság átlagos értékének változásához. Kvantitatív karakterek esetén az átlagos érték megegyezik a számtani átlaggal, például a született leszármazottak átlagos számával. A minőségi tulajdonságok leírására meghatározzuk a szükséges tulajdonsággal rendelkező egyének gyakoriságát (százalékban), például a szarvas és szarv nélküli tehenek gyakoriságát.
Ezen tulajdonságok elemzése lehetővé teszi a döntéstváltozások, amelyek a népességben megjelentek a változó életkörülményekhez való alkalmazkodás kapcsán. Ugyanakkor a vezetésválasztás hozzájárulhat a test megváltozott tulajdonságainak erősítéséhez és gyengítéséhez. A tulajdonság javításának egyik példája az úgynevezett ipari melanizmus. A pillangófaj, a nem ipari területeken használt nyírfa lepkék halvány színű pikkelyek borítják a testet és a szárnyat, és számos növény és gyár területein színe feketévé változik. A szokatlan színű lepkék megjelenése annak a ténynek köszönhető, hogy a káros ipari kibocsátások a fa kéregénél élő zuzmók halálához vezettek, és pillangók települési helyéül szolgáltak (védő szín). A pelyhek színének megváltoztatása növelte a pillangók túlélési esélyét. Ebben az esetben kidolgozták az úgynevezett kiválasztási kritériumokat - egy új lepkékfaj megőrzését és terjesztését, amelyek megváltozott körülmények között képesek folytatni a nemzetet, azaz utódokat adni.
A jelek gyengülésének példája a szerv és annak részének elvesztése vagy redukciója
annak a ténynek köszönhetően, hogy nem hordoz funkcionális terhet - egy strucc szárnya (nem repül), a végtagok hiánya a kígyókban.
A vezetés kiválasztása a mesterséges alapja.Ugyanakkor az a személy, aki bizonyos paraméterek (fenotípus) alapján választ egyént, növeli ennek a tulajdonságnak a gyakoriságát. Kísérletileg bebizonyosodott, hogy az ilyen külső karakterek szerinti szelekció a genotípus bizonyos változásaihoz, esetleg egyes allélek elvesztéséhez vezet.
Vannak ilyen mesterséges szelekciók -eszméletlen és módszertani. Ha öntudatlan kiválasztást alkalmaz, az ember intuitív szinten választja ki a legjobbat. Ennek a kiválasztásnak az eredménye egy új fajta és egy adott területre jellemző fajta megjelenése. A módszertani elvet a tenyésztés során új növény- és állatfajok előállítása céljából alkalmazzák, amelyek bizonyos növekedési és életkörülményekhez alkalmazkodnak (fagyálló fajták).
Így a vezetésválasztás az egyik formaa természetes szelekció, amelynek eredményeként létrejön egy új, adaptált organizmusfaj, amely képes megmaradni és folytatni a faját a változó környezeti feltételek mellett.
