A statisztikák szisztematikus és szisztematikusakszámviteli, amelyet az országon belül a kormányzati szervek végeznek. Ez magában foglalja a különböző adathordozókban és speciális könyvtárakban közzétett digitális adatokat. A statisztikákat tudományos speciális fegyelemként mutatják be.
A statisztika tárgyát három esetben vizsgálják megirányban. Az általános statisztika, mint univerzális tudomány, a társadalom és a természet tömeges jelenségeit tekinti át. Mivel a módszertani tudománynak nincs saját tudománya, hanem csak a társadalomtudományok által alkalmazott módszer tanát képviseli. A statisztika olyan tudomány, amelynek saját módszertana és tárgya van. A társadalom fejlődésének mennyiségi mintáit vizsgálja.
A statisztika tárgya a társadalmi, gazdasági és tömeges jelenségek mennyiségi oldala, valamint ezek kapcsolata a konkrét feltételekkel és minőségi jellemzőkkel.
A statisztikák általános elmélete a következő jellemzőkkel bír.Ez egy olyan tudomány, amely figyelembe veszi a társadalmi jelenségek mennyiségi jellemzőit. Emellett a tömeges jelenségek és azok kvantitatív jellemzői is, amelyek a minőségi oldalon állandó kapcsolatban állnak. Mindez egy mutatórendszeren keresztül valósul meg. A statisztikák a jelenségek mennyiségi oldalát tekintik időben és helyen.
Az általános statisztikáknak saját módszertana van az alábbiak szerintamelyek megértik a megvalósításuk alapelveit és módszereit. Figyelembe veszik a mennyiségi mintákat, amelyek a gazdasági és társadalmi jelenségek dinamikájában és a kölcsönhatások szerkezetében nyilvánulnak meg. A statisztikák módszertanának fő elemei a csoportosítás és összegzés, a statisztikai tömeges megfigyelés, valamint a statisztikai összefoglaló mutatók elemzése és alkalmazása.
Megfigyelés az, hogy összegyűjtse az objektumra vonatkozó elsődleges adatokat. Például, egy népszámlálás során információkat gyűjtenek minden emberről, amely egy speciális formában szerepel.
A második elem, amely figyelembe veszi a teljes összegetstatisztikai elmélet, összefoglaló és csoportosítás, amelyek a megfigyelési fázisokban kapott adatok teljes csoportját osztják meg homogén jellemzőkkel rendelkező csoportokba egy vagy több jel szerint. Például a népszámlálási folyamat során a népességi adatok csoportokba sorolhatók (az oktatás, az életkor, nem, nemzetiség stb.).
A statisztikai módszertan lényege:meghatározása és gazdasági statisztikai értelmezése. A statisztikák általános elmélete a következő mutatókat tartalmazza: relatív, átlagos, abszolút, dinamikát mutató mutatók, variációk, indexek stb. A leírt módszertan három eleme három szakasz, amely minden statisztikai kutatás során megtörténik.
A statisztika általános elmélete alapvetőenfogalmak és kategóriák, amelyek együttesen fejezik ki a tanítás alapelveit. A fogalmak és kritériumok közül a legfontosabb a szabályszerűség, jelek, variációk, aggregátumok.
A statisztikai összesség magában foglalja egyfajta jelenségeket, amelyek valamilyen módon monokvalitatívak, és időben és térben korlátozottak.
A legfontosabb kategória a statisztikaiszabályosság, amelyet konzisztencia, megismételhetőség, valamint a változások sorrendje alatt értünk. A statisztikai szabályszerűséget a társadalmi folyamatok időben és térben bekövetkező változásainak és a tömeges jelenségek mennyiségi jellemzőjeként definiálják, amelyek a teljes sokféle egységéből állnak.
