Az európai középkornak több is vanjellegzetes vonások és jelenségek. Természetesen ezek a lovagok, a keresztes hadjárat és az inkvizíció. De az érzékenység is. Ez az államon belüli kapcsolatok rendszere alapvetővé vált a hosszú európai korszakban.
Ahhoz, hogy megértsük, mi a vazális, elégvegyünk példát Nyugat-Európa bármely középkori országára. Ez a rendszer a frank államban alakult ki a VII-VIII. Században. Ebben a Római Birodalom romjain megjelentek a modern európai állam prototípusai. Az uralkodóknak olyan formátumra volt szükségük, amelyben meg tudták tartani saját hatalmukat, és ugyanakkor támaszkodhatnak a hadsereg támogatására.
Mi a vasár?Ezek földterülettel bíró emberek, akik elismerik magukat a király alanyaiként. Ezt a státuszt az állami hadseregbe felvett és ebben szolgáló katonák kapták meg. Ugyanakkor a leggazdagabb feudális urak valóban nagy gazdaságokkal rendelkezhetnek több faluból vagy akár egy városból.
Általános szabály, hogy a nagy királyokat a királynak szentelt emberek fogadták. Az elosztást gyermekeiknek és unokáiknak örökölték. Ebben az esetben az leszármazottaknak az államot is szolgálniuk kellett.
Mi volt a feudális urak kötelessége?A király kérésére saját kis hadsereget kellett vezetni hozzá. Az ilyen irodákból teljes értékű hadsereg gyűlt össze, védve az országot a külső fenyegetésektől és a belső zavaroktól. A vazális feladatai között szerepelt az államhatárok rendszeres védelme, valamint az adófizetés a központi pénztár felé.
A vazális jogai az államhierarchiában betöltött pozíciójától függtek. Minden feudális ura kapott címet. A legerősebb és legerősebb hercegek lettek. A lépcsőn tovább ment grófok és bárók.
A lovagok ilyen nemesi családok képviselői voltak.De nem volt földjük. Ehelyett egy sor páncélt és egy lovat birtokoltak. A lovagok fizetett szolgálatba léptek a feudális uraknak vagy a királynak. Mi a vasár? Ezek a király szolgái. Ura garantált nekik a biztonságot és megóvta őket a szomszédaik támadásaitól. A kölcsönös kompromisszumok ilyen rendszere több évszázad óta létezett Európában.
Ha előfordulásakor az érrendszer működiksegített a nyugat-európai királyságok szuverénjeinek stabilizálni hatalmukat, majd az idővel a feudális szolgálat problémákat vezetett. Természetesek voltak. Fokozatosan a legbefolyásosabb családok kezében voltak a nagy földterületek. Sok paraszt és katona birtokolták őket.
Néhányan lázadtak a központi ellenhatalom, és valaki még behatolt a trónra. Például Franciaországban a királyi intézet csak formalitás volt. Az igazi hatalom a legerősebb feudális urak kezében volt. Az egyik (Hugo Capet) később maga király lett, elhagyva a régi Carolingian-dinasztia munkáját.
Ez az eset nem volt külön.Néhány vazális nagy privilégiumokat keresett. Például maguk gyűjtöttek adókat a kiosztott összegükön belül, és elkezdték verni a saját érmüket. Ez a fővárostól való gazdasági függetlenséghez, majd az állam széttöredezettségéhez vezetett.
A helyzetet súlyosbította, hogy Európában voltakaz általános szabály az, hogy „a vaszalisam vaszalisza nem az én vaszalisam”. Tehát a hercegek számos grófot alárendelhetnek maguknak, akiket elkülönítettek a királytól. A legnagyobb széttöredezettség időszakában szinte minden vasall kereste a függetlenséget. Ennek a jelenségnek a korai középkorban elfogadott meghatározása elvesztette relevanciáját. Mi a vasár? Ezek olyan emberek is, akik esküdtek hűségükről szuverenitásukhoz. Ez a rítus idővel kötelezővé vált, és megkapta a saját rituáléját. A kapcsolatok létesítésének jeleként az ura kesztyűjét a vasalnak adta.
Franciaországban és Angliában a feudális széttöredezettségvezetett a királyi hatalom gyengüléséhez és számos háborúhoz az államban. Ez akadályozta a gazdaság fejlődését. Mindkét országban a királyok megpróbálták visszanyerni korábbi befolyásukat, ami végül abszolút monarchiák létrehozásához vezetett a késő középkorban.
Valami hasonló történt Oroszországban.Az egyetlen különbség az volt, hogy a központ és a tartomány közötti kapcsolatrendszert létrátörvény segítségével hozták létre. Ezenkívül Oroszországban több évszázaddal később kezdődött az állam egyes fejedelemségekké történő összeomlásának folyamata, mint Nyugat-Európában. Ez ahhoz vezetett, hogy hazánk fejlődési lemaradását mutatta az új idő alatt.