A transzformációs gazdaság alapvető fontosságúa változó fő gazdasági intézmények és az új gazdaság kialakulása. Az átmeneti időszak időtartama rendszerint attól függ, hogy milyen gyorsan megy létre a magántőke, mint termelési tényező. A modern piacgazdaság kulcsfontosságú intézménye a társaság. A hazai gazdaságban a vállalat mint speciális intézmény még kialakulásának és fejlődésének fázisában van. A társaság megalakulása az átmeneti időszakban nem mindig lehetséges neoklasszikus elmélet szempontjából elemezni, mivel annak módszertani és kategorikus alapja nem elegendő a gazdasági jelenségek megfelelő elemzéséhez és magyarázatához a dinamikában. Ehhez olyan intézményi megközelítés alkalmazására van szükség, amely figyelembe veszi a termelés emberi tényezőjét, és azt, hogy a vállalkozói képesség, mint termelési tényező, hatékonyan valósítható meg egy ilyen szervezet formájában, mint egy vállalat.
A gazdasági reformfolyamatok vezetnekaz a tény, hogy a részvénytársaság az üzleti tevékenység gazdasági és jogi formájává válik. A privatizált vállalkozások lehetőségei azonban korlátozottak lehetnek. Ezért alkalmazkodásukhoz a magántőke szintén kereslet, mint termelési tényező. A megoldatlan gyakorlati problémák elméleti vizsgálatát teszik szükségessé az intézményi tényezőknek az átmeneti gazdaságban a társaságok alapításának folyamatára gyakorolt hatásáról. Az átmeneti időszak alatt az állami vállalkozást átalakítják társasággá, a magántőkét pedig a termelés és fejlesztés tényezőjévé alakítják. A reform folyamán eltűnnek a korábbi formális intézmények - párt- és gazdasági vertikumok, központosított tervezés és árképzés, valamint a „köztulajdon”. A transzformációs gazdaságban az állam nagymértékben „lerakja” a számára szokatlan gazdasági funkciók ellátását.
A piaci hagyományok, intézmények ésA mechanizmusok gátolják a gazdasági növekedést. Ma a közgazdászok megjegyzik, hogy a modern társadalmi-gazdasági átalakulás folyamatában központi helyet kell kapni az intézményi struktúra átalakulására, valamint arra, hogy milyen gyorsan és elegendő mértékben alakul ki a magántőke. A termelési tényezőként döntő szerepet játszik az új gazdaság felépítésében. Az intézmények kialakulásának folyamata evolúciós vagy forradalmi módon történhet. Az evolúciós változat arra utal, hogy új formális intézmények lépnek fel a meglévők átalakításának folyamatában. A második lehetőség olyan intézmények behozatalát jelenti, amelyek már bizonyították tényleges befolyásukat az üzleti vállalkozások tevékenységére.
Azonban az intézményiA környezet az átalakuló gazdaságban elsősorban a fejlett és jól megalapozott piacgazdaság "intézményeinek behozatala" révén történik. Az intézetek behozatalának alábbi irányai ismertek: egy elméleti modell alapján, az adott ország történetében korábban létező szabványminták alapján, a többi országban rendelkezésre álló példák alapján.
A fejlett országok cégeinek import intézeteinek megvan a maga sajátjamind a pozitív, mind a negatív oldalról. Az intézmények behozatalának negatív aspektusa az, hogy nem optimálisak az adott intézményi környezet szempontjából. Az egyes országokban elfogadható intézmények teljesen alkalmatlanná válhatnak és életképesek lehetnek más országokban, és különösen azokban a gazdaságokban, amelyek csak most kezdték megváltoztatni intézményi szerkezetüket, ahol az ösztönző rendszer továbbra is az előző közigazgatási rendszer felé irányul, és az üzleti vállalkozások érdeklődése tevékenységük eredményei iránt továbbra is gyenge. vagy elégtelen új intézményi struktúra kialakításához.
Röviden: az importintézeteknek vanellentmondásos hatás. Egyrészt hozzájárul a vállalat intézményi környezetének gyorsabb reformjához. Másrészt az intézmények átruházása fokozott instabilitást és konfliktusokat eredményez a vállalat társadalmi-gazdasági fejlődésében.
