A szocializációs tényezőket megafaktorokra és mezofaktorokra osztjuk. A következő modern szocializációs megafaktorokat különböztetjük meg.
Kosmos. Az egyik fő tényezőhöz való hozzárendelésa szocializáció azon a tényen alapul, hogy az ember nem csak a társadalom tagja, a társadalom része, beleértve a családot, az embereket és az egész emberiséget, hanem az univerzum, a kozmosz része, amely magában foglalja az összes létező lényt, amelyek a fejlõdés különbözõ fázisaiban vannak. A 20. század elejének híres tanára, K. N. Wentzel bevezette a „űrpedagógia” kifejezést. Úgy vélte, hogy ha valamely személynek az emberi társadalom tagjaként történő nevelésében szociálpedagógia szerepel, akkor az űrpedagógiának jogszerűen léteznie kell, amelyben az nevelést sokkal tágabb értelemben vették és más célokkal rendelkeznek, valamint technikákkal és módszerekkel lehet e célokat elérni.
Bolygóvilág. A bolygó csillagászati, mennyei koncepcióa test, a Földünk, amelyen a világ él, az emberi társadalom azon összessége, amely a társadalmi élet különböző formáit vezeti, amelyek az evolúció során kialakultak. A bolygó és a világ közötti szerves összekapcsolódás és kölcsönös függőség nyilvánvaló: először, a bolygó körülményei életre és emberi társadalomra adtak okot, és a fejlődés folyamatában a világ hatással van a bolygó állapotára, globális problémákat okozva környezetszennyezés, szegénység, munkanélküliség és bűnözés formájában. Az internet. Ez egy világméretű számítógépes hálózat, amelyhezaz emberek, különféle motívumok által vezérelt, megfordulnak: kezdve az információkereséssel, az üzleti kérdések megoldásával és a szórakoztatással, a vásárlással és az egyszerű kommunikációval kezdve. Az internetnek az ember szocializációjára gyakorolt hatása kettős. Egyrészt forrásai segíthetnek egy személynek a kulturális, szellemi fejlődésben, és hozzájárulhatnak az önmegvalósításhoz. Másrészről, a hálózat a felhasználótól függőséghez vezethet, amely megnyilvánulása az interneten keresztüli kommunikációhoz, a szerencsejátékhoz, a szexuális szolgáltatásokhoz, a vásárláshoz és egyszerűen egy végtelen utazáshoz vezet az interneten keresztül. Nyilvánvaló, hogy ez a függőség nem károsítja az egészséget, mint a drogokat vagy az alkoholt, ugyanakkor csökkenti a munkaképességet és az életminőséget a társadalomban.
A szocializáció mezofaktorai a következők:
1) régiók. Minden ország többből állföldrajzi és közigazgatási régiók. A régiók nemcsak földrajzi helyzetük, éghajlata, természete szempontjából, hanem a közgazdaságtan, a kulturális hagyományok, a hiedelmek és a szellemi élet szempontjából is különböznek egymástól, amelyek természetesen csak befolyásolhatják az egyén szocializációját, az életszínvonal kialakulását, megváltoztatását és fenntartását. 2)A település típusai (olyan területek, ahol az emberek közvetlenül élnek, gazdasági, kulturális, társadalmi funkciókat látnak el és mások):
- vidéki térség.A vidéki térségekben az emberi szocializáció tényezői a csoport (család, klán, falu) uralkodó tudata, nem pedig az egyén. A társadalmi közösség stabilitása fennmarad, amikor az ember tudatában van és kifejezi magát az évszázados hagyományok hátterében. A szocio-pszichológiai légkört a vidéki térségek társadalmi ellenőrzése határozza meg.
- város; A szocializáció jellegzetes feltételeiA városi lakosokat számos olyan jel okozza, mint például az emberi erőforrások, az anyagi és szellemi kultúra összpontosítása a városban, valamint az ellenkultúrák vallási, terrorista, bűnügyi, politikai szövetségek formájában, és természetesen a város sajátos életmódja.
- kisváros; Szocializációs tényezők kicsibenváros: több mint száz éves, népessége nem haladja meg az 50 000-et, különleges pszichológiai és társadalmi légkör, nem mezőgazdasági foglalkoztatás.
- falu; A falu lakosainak szocializációs tényezőimegvannak a saját sajátosságai a község közti állapotának köszönhetően a falu és a város között. A falu lehetővé teszi a lakosok számára, hogy szociálisan mobilisak legyenek.
3) szubkultúra. Ez spontán módon befolyásolja az egyén szocializációját,pontosan annyiban, hogy az a csoport - a szubkultúra hordozója - amelyhez tartozik, az egyén számára jelentős. Vagyis minél inkább azonosítja saját normáit, értékeit a szubkultúra normáival és értékeivel, annál inkább ez a szubkultúra érinti őt.
