Figyelem: a munkanélküliség társadalmi és gazdasági következményei

A munkanélküliség sajnos valóságunk egyikévé váltidő. De egyszer, a Szovjetunió idején, azt hitték, hogy soha nem fog megérinteni minket, mert egy szocialista társadalomban nem lehet ilyen jelenség. Ott van, a dekadens nyugaton, hogy a túlélés érdekében a nők prostitúciót folytatnak, az öregek, a gyermekek és a fogyatékosok kérik az alamizsnát. A képességes emberek kényszerülnek arra, hogy órákon át álljanak a munkaerőpiacon, abban a reményben, hogy legalább egyfajta fizetést találnak, és a kétségbeesettek egy kenyeret keresnek egy bűncselekményért. De azok, akik elvesztették a reményt, részegnek, drogokból halnak meg, öngyilkosság áldozatai.

A Szovjetunió elmúlt korszakának elindulásával, a gazdaságok összeomlásávalA volt köztársaságokban a népesség nagy részének elszegényedésével a munkanélküliség szilárdan elrendeződött az egész posztszovjet térségben, és nem fogja feladni pozícióit. Hozzájárulás ehhez a végtelen világválsághoz, egy újabb hullámhoz, amely a közeli és a távoli országokat takarja, valamint a belpolitikák politikai és gazdasági kérdéseiben zavart, és sok más árnyalattal.

Minden kormánynak meg kell tenniea munkanélküliség gazdasági és társadalmi következményeinek kiküszöbölése. Nagyon komolyak. A szakértők ugyanazon a skálán helyezik őket a szegénység, a társadalmi instabilitás és más problémák problémájára, amelyek fenyegetik, hogy aláássák az állami hatalom alapjait.

A munkanélküliség gazdasági következményei az oroszok számáraés más állampolgárok, minél nehezebb, annál alacsonyabb az anyagi biztonságuk. A pszichológusok úgy gondolják, hogy az ilyen körülményekhez való alkalmazkodáshoz az embereknek megfelelő segítségre és támogatásra van szükségük. Ezt munkanélküli-ellátásokban, valamint speciális állami programokban és intézkedésekben kell kifejezni, amelyek segítenek az embereknek a nehéz idők túlélésében.

A munkanélküliség társadalmi és gazdasági következményeinemcsak a társadalmi károkat vagy veszteségeket értékelik az ország gazdaságában, bár ez is fontos. Jelentősen csökkent a termelési folyamatokra fordított idő. Az intenzitás és a munkatermelékenység gyorsan csökken. Ezen felül a költségvetésből származó közvetlen költségek e negatív jelenségek leküzdésére.

Ugyanakkor a munkanélküliség társadalmi-gazdasági következményeit elemezve a szakértők nemcsak a negatív, hanem a pozitív szempontokról is beszélnek.

I. A munkanélküliség és annak társadalmi következményei

1. Negatív:

• súlyosbodó kriminogén helyzetek;
• a társadalomban fokozódik a társadalmi feszültség;
• növekszik a mentális és testileg betegek száma;
• növekszik a társadalom társadalmi rétegződése, egyre nő a szakadék a gazdagok és a szegények között;
• a munkaerő-aktivitás jelentősen alacsonyabb, mint a társadalmi és gazdasági stabilitás éveiben.

2. Pozitív:

• az emberek kezdik a szokásosnál erősebb munkát tartani, a munkahelyek társadalmi értéke jelentősen növekszik;
• a foglalkoztatás csökkenésével több szabadidő szabadul fel, amelyet az emberek gyakran egy új szakma megszerzésére fordítanak, szellemi szintjük emelése révén;
• jogszerű lehetőség van új munkahely megtalálására;
• maga a munka jelentősége és értéke jelentősen növekszik.

II. Munkanélküliség és annak gazdasági következményei

1. Negatív:

• a tanulás, az iskolai tanterv keretein belül történő ismeretek elsajátítása elveszíti korábbi jelentőségét (miért kell tanulni, ha egyébként nincs helye dolgozni!)
• a termelés csökkentése nagyon terjedelmes formákban valósulhat meg;
• megnövekedett költségek a munkanélküliség áldozatainak segítésére;
• a szakemberek elveszítik képesítésüket, ismereteiket nem igényelnek;
• az életszínvonal folyamatosan csökken;
• az adóbevételek jelentősen csökkennek az államkincstárhoz;
• alultermelt nemzeti jövedelem.

2. Pozitív:

• a termelési folyamatban nem részt vevő polgárok egyfajta munkaerő-tartalékvá válnak a változó gazdaságban;
• a munkavállalók közötti verseny ösztönzővé válik saját tehetségeik fejlesztésére, továbbtanulásra és a készségszintek növekedésére;
• átképzés
• a munkatermelékenység stimulálása, intenzitása.

Így társadalmi-gazdaságia munkanélküliség következményei dialektikus jellegűek. Kétségtelen, hogy a munkanélküliség maga az állam belpolitikájának negatív jelenségeinek eredménye. Ideiglenesnek kell lennie. És minél magasabb az életszínvonal az országban, annál stabilabb a gazdaság, annál kevesebb ember válik a munkaerő-piaci ingadozások áldozatává. A gazdaságilag fejlett országokban a munkanélküliek száma sokkal kevesebb, mint azokban, amelyek belső katasztrófákkal küzdenek.

Természetesen legyőzniA munkanélküliség társadalmi-gazdasági következményei miatt az államfők gyakran nem népszerű intézkedéseket hoznak, például korlátozást vezetnek be az országba belépő külföldiekre, korlátozzák a foglalkoztatásukat a helyi lakosság érdekében és még sokan mások.